1970. január 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
143
!• . i j 1 relőipari Vállalatra vagy ha előirányozzuk a villamositási programmal, tehát a világitó testek cseréjével kapcsolatos igényeket, akkor ( azt hiszem, hogy a Szerelőipari Vállalatnál is hosszú évekre lekötjük az ilyen irányú kapacitást. Igaz, hogy bizonyos kapacitások nem arányosan fejlődtek az jLgazgatóságon belül. Az építőmesteri kapacitás fejlődése pl. elmaradt a szerelőipari kapacitásokhoz képewt, ill. a szerelőipari kapacitás jobban megugrott. A legjobban kimutatható aránytalanság tulajdonképpen erre vezethető vissza. Az 1. sz. * vállalat 5 év alatti lo és 1/2 százalékos termelési értéknövekedésével egyáltalán nem vagyunk elégedettek, figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a vállalat létszáma ugyanakkor számottevően csökkent, a lo.5 százalékos növekedés tehát a termelékenység növekedését mutatja a létszámcsökkenés mellett. Kőmives István: Nem csökkent a létszám. U OoL'T' ' Dávid István: 138o munkás,1968-ban^la^ 1296. Elnézést kérek, valóban igaza van Kőmives elvtársnak, mert 1969- ben ismét felfelé ment a létszám. Az igazgatóság koordinálása az egyes vállalatok között 1967-ig az irányitás és az adminisztratív rendszer alapján történt. 1968 január 1-től azonban a vállalatok öntevékenységéből származik a koordináció, amelyet ^igazgatóságunk igyekszik mindinkább elősegíteni és támogatni. Sajnos, a koordinálás rendkivül nehéz problémákkal küzködilc. Számszakilag világosan ki tudnánk mutatni, hogy az egyes szakmákban milyen aráI Í nyok volnának szükségesek ahhoz, hogy a tanácsi vagy egyéb igé71 Ab ! —_ f i 000/00 * #**» ■»*> •***//
