1970. január 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

149

I ; i • ***>«*» I-14­G ö t z János: Miért az ügyészség adja? Elnök: Egyébként igazad van, de csak akkor, ha nem mondod, hogy mindenki szidja! Mert én nem szidom, ő se szidja, mások se szidják, és találkoztam olyan emberekkel, akik nek eleinte valóban nem tetszett, és most meg vannak elégedve a híddal. Ne mondd, hogy mindenki szidja! Götz János: Én legalábbis nem szidom, én csak hall­gatok! ozóvul 12-ből 11 felüljáró és csak 1 aluljáró. Vala­hogy itt kellene ezen gondolkodni. Pénzt előteremteni! Van a Pénzügyminisztériumnak! Elnök : Csak a kasszakulcs is nála van! Számos vizsgálat befejezése után mondtuk ki azt, hogy je­lenleg nem kívánunk többet épiteni. Itt tulajdonképpen két fő kérués van: Az egyik az, hogy a magyar acél-árak lényegesen magasab­bak a beton-árakhoz képest, mint bárhol másutt a világon. Hi­szen eredetileg 25 ezer forintos árral indultunk, és erre 30 ezernél kötöttünk ki. Tehát igy gazdaságosság szempontjából ez most már nem jöhet szóba. A másik pedig: részletes vizsgálatok azt mutatták, hogy azokon a helyeken, ahol az eredeti elnökségi anyagban, ame­lyet a tavasszal tárgyalt a VB, 4 KUB-hidat vettunk fel. A tanulmány-tervek azt mutatták, hogy ugyanezért az összegért a végleges hidat fogjuk ott megépíteni. A mi felfogásunk sze­rint azokra a RUB-hidakra szükség van, amelyek jelenleg a 1 főváros rendelkezésére állnak, mert részben majd a Metró épi­I tóse kapcsán tudjuk provizóriumként felhasználni. Részben pe­II mí

Next

/
Oldalképek
Tartalom