1969. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
76
4 ' '■ r‘" ‘ 0/* i ,■ fiteVsIlll* ' v ©' - ,i,; ‘y ■© é i I- 6 Egyrészt azért, hogy ne "tanuljanak ki" ebből a tevékenységből, másrészt pedig, mert a fővállalkozó csak alvállalkozók bevonásával tudja ellátni est a rendkívül.nagy feladatot. Jól jár-e a főv©áros a 2o milliós költségvetéssel ahhoz képest, hogy jelenleg 2o-5o milliót fizet? - tették fel a következő kérdést. Ez a 2o-5o millió nemcsak a főváros költsége volt, hanem a fővárosban általában rágcsálóirtást végeztető állami, szövetkezeti, tanácsi és egyéb szervek költsége. Ugyanakkor az a 2o-3o millió, amely a fővárost érinti, közvetlenül a VB alá tartozó különböző intézményeknek a deratizálásából származik és úgy érezzük, hogy es az ajánlat szerint is kb. megfelel a valóságnak, ilyen kihatást jelentene a főváros számára egyrészt, másrészt pedig a rágcsálók-okozít)fcx kár nemcsak a fővárosi vállalatoknál, intézményeknél jelentkezik, hanem a fővárosban dolgozó egyób vállalatoknál, gyáraknál, intézményeknél is. Elhangzott egy kérdés, hogy mit jelent a Talcaritó Vállalat, mint szolgáltató vállalat. Ez alatt azt értjük, hogy a deratizálás befejezte után, tehát a kampány után;feltétlenül szük- s^ég van egy olyan szervre, amely a patkánymentes állapotot fenntartja. Ivét alternatíva lehetséges. A bábolnai árajánlatban szerepel, hogy maga as állami gazdaság is elláthatja ezt a feladatot, de szerepel az is, hogy a Takarító Vállalat látná el. Miután támogatni kell a főváros ilyen profiü^ráílalatait, javasoltuk, hogy a patkányirtás utáni szolgáltatást - tehát a patkányok újbóli meg\ fi ..................... i tó 'lüHI 9 . **+»** mmm
