1969. október 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

24

* • ' * j< . -fi /': fifi: ''< .;-T'J>\,$%, /ffi’ ’ .*'*'« ■■ # *♦ :• -.' • , • • ' ; ' . . - ' ' ■ • ■ 4> I- 16 ­Az egyes tevékenységek közül a pihenőidő és a házimunka csökke­nésével számolunk azzal a feltételezéssel, hogy előreláthatóan a pi­henés aktívabbá válása következik be, fokozódik a sportolási, kirán­dulási kedv; hogy a háziumunkák gépesítésével, a konyhakész ételek választékának növelésével, valamint egyéb módon való megkönnyítésé­vel hosszabb távlatban idő szabadul fel a művelődésre, szórakozásra, A családi együttlét növekedésén belül a gyermekekkel való foko­zottabb törődés igénye jelentkezik a tapasztalatok szerint. Ez a tö­rekvés várhatóan a későbbiekben sem fog csökkenni, sőt, e tendencia erősödésével lehet számolni. Nyilvánvaló, hogy ha a családok szabad­napjukat otthon töltik el, az időtartam növekedése mellett előnyös hatást vált ki a kedvezőbb otthoni időbeosztás, amely a gyermekek ne­velésében is jelentős javulást eredményez, és ennek társadalmi hatása nem elhanyagolható, A házimunkára forditott idő csökkenése mellett, előreláthatóan bekövetkezik az egyes munkákmk a hét egyéb napjairól való átcsopor­tosulása, amely az egyéb tevékenységekben további módosulásokat is eredményez. /Pl. mosás, nagy takarítás végzése nem a munkanapok esti óráiban történik, hanem a szabadnapon, ezzel szemben szinház, vagy mozi látogatás stb, a munkanapok esti óráiban./ Az otthoni művelődés, szórakozás vonatkozásában, a televízió nézésre és rádióhallgatásra forditott többlet időt a jelenlegihez viszonyítva csak kismértékben növeltük. Úgy véljük, a televízió né­zők jelentős része már túljutott az önmagáért való teLeviziózáson, egyre inkább jelentkezik a válogatás igénye. Olvasásra, tanulásra jelenleg a többlet szabadidő 5»4, illetve 4,4 %-át használták fel. Ezen a téren várható az igények növekedése a már áttért dolgozóknál is. Az ezután áttérő egyéb ágazatoknál pe­dig ez az igény fokozottabban jelentkezik, hiszen ezeken a területe­ken jelentős alkalmazotti /értelmiségi/ aránnyal kell számolni /e- gészségügy, oktatás, közigazgatás stb./, akik szabadidejük egy ré­szét ilyen jelleggel használják fel. Ezért számitani lehet arra, hogy e tevékenységben növekedés következik be. Becsléseink szerint a teljes áttérés után olvasással és tanulással személyenként,éven­te átlagosan 13 órával többet foglalkoznak és ez a többlet szabad­időnek mintegy 6,4, illetve 5»4 %-át teszi ki. zk I ; | «ii—— ... ... — —— .................| ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom