1969. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
64
~ \ í - 38 befolyásolja. A vállalatok jelentős része uj termékek gyártását kezdte meg, melyek igen gyakran már csak kisebb nyereséget biztosítanak, hagyományos térmékeiknél az anyagár emelkedését nem tudják áthárítani, sőt egyes esetekben termékeiket engedménnyel értékesítik. A kereskedelem megváltozott átvételi készsége miatt egyes vállalatoknál készletnövekedés követkn zett be, igy az eredmény realizálása is elhúzódik. Főosztályon belül a bázisidőszak nyeresógösszogét 18 vállalat nem érte el. Icgjelentősebb az eredménycsökkenés a Kézműipari Vállalatnál - 17.9 millió Ft - egyrészt az exportárak csökkenése, másrészt a készletnövekedés nem realizált nyeresége, a magasabb anyagárak, valamint reklám, propaganda és a fenntartási költségek emelkedése miatt. A Patyolat Vállalat jelentős eredménycsökkenése a közgazdasági szabályozók változásával, az Ásványvíz és Jégipari Vállalaté pedig a szénsavhiánnyal függ össze. A Sütőipari Vállalat alacsonyabb nyereségét a fajlagos anyagfelhasználás emelkedése és a fenntartási és karbantartási munkák magasabb költségei idézték elő. A Kereskedelmi Főé.tá'ály vállalatainak árbevétele 7.8 %-kal emelkedett, ny^rusegük pedig 20.4 %-kal - 72.7 millió Ft-tal magasabb, mint a múlt év azonos időszakáé. Az árbevétel emelkedés döntően a forgalomfelfutás következménye, melyet a lakosság magasabb jövedelme miatt megnövekedett vásárló készsége segített elő, de kisebb mértékben az áremelkedés is hozzájárult. A kiskereskedelem árindexe a bázishoz viszonyítva 101.5 % volt, ezen belül bolti élelmiszereknél 100,3 %, c bolti idényáras cikkeknél 110.9 %, a ruházati cikkeknél 102.8 %% a vendéglátóiparban pedig 101.4 % árindex alakult ki. A vállalatok nyereségnövekedését az áruforgalom emelkedésén túl az árrés kedvező alakulása eredményezte. Főosztályszinten az alaptevék nységü áruforgalom árrése 15.02 %, j Pf í * **aNP
