1969. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

194

I- 33 ­Szépvölgyi Zoltán: Azt mondtam, hogy ne csak i hangoztassuk, hogy miért nem csinálunk bértömeggazdálkodást, hanem osináljuk is... Molnár László: Kiosit hangosabban! Kőmives István: Rövidesen kormányzati szinten történ­nek intézkedések abban a tekintetben, hogy ott ahol kapun belüli munkanélküliség van, a vállalatoknak érdekükben álljon azt felszámolni. A munkaügyi minisztériumnak igaza van abban, hogy hiába megy a bérekkel felfelé addig, mig a munkaerőpiacon nincs munkaerő. Szerintem nagyon találó a Népszabadságnak az a viooe, amikor két gyárból két munkás jön ki és mindegyik mutatja a má­siknak, hogy oda megyek, mert ott tyíz fillérrel magasabb óra­bért kapok. Ez a jellemző a valóságos munkaerő helyzetre. Érde­keltté kell tenni a vállalatokat abban, hogy az élőmunka fel- használása jó legyen, legyen húsbavágó kérdés, legyen érdeke a vállalatnak megnézni, hogy hol van felesleges munkaereje és azt épitse le és irányítsa át olyan területre, ahol munkaerő- hiány van. A dolog másik része, hogy a munkaügyi minisztériummal van egy megállapodásunk, hogy szeptember végéig bérjavaslatokat teszünk azokon a területeken, ahol nagyon feszes a bérhelyzet és a bér­színvonal alacsonysága hozzájárul az elvándorláshoz. Remélhető­leg a munkaügyi minisztérium kedvező formában fog reagálni 4* október-november folyamán ezekre a javaslatokra. Ez a kérdés is benne van abban a kalapban, amelyről azt mondom, hogy bértömeg i gazdálkodásra van szükség. Vértes Ödön: T. Végrehajtóbizottság! Állandó bizottsá­gunk az anyag megtárgyalása során arra a következtetésre jutott, hogy néhány negatívum ellenére a félévi teljesítés optimizmusra ad okot, különösen vonatkozik ez a nyereség alakulására. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom