1969. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
183
I \ ogy Ilyen magas szintű testületnek, mint a Fővárosi Tanáos Végrehajtóbizottsága, jogában áll elmondania bizonyos törvényhelyekkel kapcsolatéa véleményét én észrevételeit, de nem hozhat a törvénnyel ellentétes határozatokat. Gondolom, hog/ Sarlós elvtárs nem is igy értette azt, amit mondott, hanem arra gondolt, hogy kérni kell a térvények vagy a kormány határozatok megváltoztatását ilyen esetekben. Továbbra is azt javasolom, hogy lm egy bizonyos területre TUptQdfaéáá&étA szükség van a lakosság érdekében, akkor nem lenne Indokolt ezeket a területeket később kisajátítás! eljárás alá vonni. Egyébként ha a lakótelepek mellett zöldterületekre lesz szükség, nkicor például rendelkező oro állnak a közolbon lévő állami erdőterületek és más állami földek, a dolgot a megfelelő állami területok átadásával meg lőhet oldani. A másik dolog az, hogy ha a t. Végrohnjtőbizottoág úgy határoz, hogy átadja a területeket, akkor sem kerülnek rosszabb helyzetbe sem a főváros, sem a beruházók. Ugyanis akár tsz tulajdon lesz a föld, akár pedig a fővárosi állami tulajdonként kezeli - mert hiszen lény egében ez nem fővárosi tulajdon, ha már a tulajdoni kérdé sekről vitatkozunk, hanem állami terület - azonos tolekhasználnti dijat és megváltási árnt illetve kisajátítási dijat kell fizetnie, tehát a telekhosználnttul szembeni ellenérték fizetésének kötelezettsége továbbra is fennáll. Itt legfeljebb arról vau szó, hogy a kifizetett összeg, a megváltási ár és a telekhasználati dij kinek a kasszájába folyik be, hogy csúnya szót használjuk. Ez a kérdés merül fel, mert ahogy a kormányhatározat is említ , lia nagyon rövid idő alatt kerül kisajátításra ez a terület, amely a tsz tulajdoniba kerül, akkor is a fölhasználással kapcsolatos korlátozási lehető— • j ______________________________ ,- 23 -
