1969. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
170
I- 13 magasabb ós amely ezekeb a területeket’ Ipari-, lakó- vagy közlekedési területeknek minősíti át, 6s ha ez a határozat megszületett, akkor ez a kormányhatározat az illető területek végleges rendeltetését évtizedekre eldöntötte. Nyilvánvaló, hogy a határozat után gyakorlatilag ezeken a területeken csak Ideiglenes jelleggel folyhat mezőgazdasági művelés, i z nincs ellentétben a földvédelemmel, amelyet Osikesz elv társnő felvetett. Hozzáteszem, hogy éveken keresztül úgy úszott el egy millió hold, hogy hiába volt töx*vóny a földvédelemre, nem# lehetett megakadályozni adminisztratív utón ezeknek a területeknek az eluszésát. A normál területi dij huoszorosa a terület igény’ be vét éli dij, sok esetben még magasabb, mint a forgalmi érték, tehat ezzel a földvédelem biztosítva van, igy minden beruházó ötször fa is meggondolja a dolgot. A másik kérdés a bizonytalanság a termelőszövetkezeti gazdálkodás tekintetében. Miféle bizonytalanság lehet? Ha valamely területen valamilyen beruházás történik, amely egyébként ipartelepítésre vagy lakóházak építésére van rendelve, akkor ténylegesen nagy népgazdasági kár keletkezik, de bizonytalanság akkor sincs, a területet igénybe fogják venni, bármennyire is a tsz tulajdonúban van ós bármennyit is ruházott oda be. Nekünk az a kötelességünk, hogy olyan területen, amely lakás / vagy ipartelepítés céljaira belátható időn belül felhasználásra kerül, megakadályozzuk a mezőgazdasági beruházást, nehogy népgazdasági kár keletkezzék. Kz nyilvanvolóan logikus. Miután 1970 év végéig megszületik a korriányhatározat Budapest általános rendezési tervéről, s hasonló cipőben jár Miskolc, Szeged és Pécs lo, ezt tekintetbe kell venni. Szerintem a kormányhatározat után lehet csak átadni tsz tulajdonbe azt a területet, amely nem lesz belterület, ahová pedig ! _____________________________________ff_________________________________________________________ *• ***-*■*+ *i&p
