1969. július 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
|i . 1 4 • A kereskedelmi- és áruszállitási szolgáltatásokat a kereskedelem egyrészt saját szervezetével, másrészt az ipari-szolgáltató és szállítási vállalatokkal történő együttműködés keretében bonyolítja le. Ezen tevékenysége során: megkönnyíti a vásárolt árucikkek fel- használását /pl. hűtőszekrény üzembehelyezése/ házhoz szállít élelmiszereket, tartós fogyasztási cikkeket, tüzelőt, kölcsönöz lakáskarbantartási eszközöket, elektroakusztikai és háztartási gépeket, üdülést, tanulást elősegítő iparcikkeket, használt cikkeket vásárol és értékesít. E szolgáltatások bővültek, de sok vonatkozásban még nem elégítik ki az igényeket, mely főként a kölcsönzés terén tapasztalható. Az 1968. évi kedvezőtlen fejlődés főbb okait - megítélésünk szerint - a következőkben kereshetjük: A lakossági szolgáltató tevékenység kapacitás- és hálózatfejlesztése 1968c előtt állami eszközökből valósult meg. Ezen juttatás az uj mechanizmusban lényegében megszűnt, a fejlesztést a vállalatoknak saját forrásaik terhére kellene végrehajtani. Központi juttatásban részesül: az AFIT, a Kelenföldi mosoda épitése és az épülő szogláltató-házak. A vállalatoknál azonban a szinttartás is komoly problémát okoz egyes területeken, a képződő amortizációnak - egy-két kivételtől eltekintve - 2o-4o %-át a költség- vetésbe kell befizetni. A javitó-szolgáltató tevékenység jövedelmezősége kedvezőtlenebb, mint az árutermelésé, ennek következtében a , képződő fejlesztési alap is alacsonyabb, mint a népgazdfflág más ágaiban. Fejlesztési alapjuk jelentős részét a vállalatoknak forgóalap feltöltésre, illetve ilyen célú hitelek törlesztésére kell fordítaniuk. 3 j ■ . i 4 . tt
