1969. június 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
272
i i 4 - 3 A Fővárosi Tanácson belüli tervraunka szintén a tanácsülés altal jóváhagyott módszerrel, a tanácsi agazati szakigazgatasi szervek fejlesztési elgondolásaira alapozva folyt. Az ágazati minisztériumok fejlesztési elképzeléseit az agazati szakigazgata— si szervek figyelembevettéka fejlesztési tervek kialakitasa során. A kerületi tanácsok terveiket önállóan készítették. A Fővárosi Tanács részéről nyújtott támogatás összegét ebben a középtávú tervidőszakban lényegében me^é&£áátái.zti.a Fővárosi Tanács III. ötéves tervében eredetileg jóváhagyott támogatás nagyságrendje. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt időszakban eredményes tevékenység folyt a területi tervezési munka megalapozása érdekében. A népgazdaság IV.Ötéves tervének területi eloirásait az Országos Tervhivatal által meghatározott rend- | szerű számítások készitik elő. Ezek feltárják a főváros ellátottsági helyzetét és a szükséges hosszabb távú fejlesztés igényeit. Ugyancsak a területi tervezés megalapozását szolgálta a főváros demográfiai ós munkaerő helyzetét feltáró és hosszabb távú előreszámításokat tartalmazó előterjesztés, amit a Fővárosi Tanács 1968, áprilisában tárgyalt meg és fogadott el, ftt * Számos további tanulmány készült a főváros egyes területrészei, valamint kerületei közötti ellátottsági szintkülönbségek feltárására, továbbá a budapesti agglomeráció országon belüli helyzetére vonatkozóan. A területi tervezés szempontjai nélkülözhetetlenné tették, hogy a fejlesztési problémák ne a főváros területére korlátozottan, hanem környező vonzásterületére is kiterjesztve kerüljenek feltárásra. Ennek érdekében szoros együttműködés alakult ki a Pest Megyei Tanáccsal. A közösen megoldandó problémák megtárgyalásának és megoldásának érdekében létrejött és rendszeresen működik a két tanacs közös Koordinációs Bizottsága. . / . fRL. L -J | » -ifire. '• .3000
