1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
459
I I il tüj j- lo faj A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével, a jogszabályok betartásával, a gazdasági ösztönzők érvényesülésével kapcsolatos kérdések. Főként a vidéki, de a fővárosi termelőszövetkezeteknél is, illetve egyes termelőszövetkezeteket foglalkoztató vállalatok részéről számos esetben állapított meg a vizsgálat jogszabályellenes gyakorlatot, észrevételezte a jogszabályok tudatos megsértését, vagy megkerülését. Gyakori a hatósági engedély nélküli, az engedélynek nem megfelelő körben végzett kiegészítő tevékenység. Az épitési tevékenységre vonatkozó hatósági előírásokat a termelőszövetkezetek nagyobb része nem tartja be, igy számos termelőszövetkezet állami vállalatok részére is végez épitőipari munkát. A termelőszövetkezeti alkalmazottak bérezéséről szóló 15/1968. MÉM. sz. rendelet előírásait több termelőszövetkezet nem tartja be. A szövetkezetek nagyrésze a rendeletben előirt bértételek felső határán állapította meg az alkalmazottak alapbérét és a besoi’olásoknál sok esetben nem vették figyelembe a szakképzettségi előírásokat* Széleskörben tapasztalható, hogy a mezőgazdasági tsz-ek és más szocialista szervezetek közötti munkaerő kooperáció egyes kérdéseiről szóló 2/1968. sz. MM-MüM. együttes miniszteri rendeletet a termelő- szövetkezetek és a vállalatok nem tartják be. Számos termelőszövetkezet nemcsak tagjait és állandó alkalmazottait engedi át vállalatok részére, hanem ilyen célra uj munkaerőt vesznek fel. Gyakori az is, hogy nem a rendelet szerint állapítják meg az átengedésért fizetendő dijat. Az állami vállalatoknál tapasztalható szabálytalanság, hogy béralapjuk terhére nem számolják el a tsz-ek részére kifizetett összegnek még a rendelet szerint előirt részét sem. A tapasztalt szabálytalanságok részben a munkaügyi és bérezési területekre vonatkozó jogszabályok hiányosságára, s azok nem megfelelő ismeretére, részben az ellenőrzés hiányára vezethetők vissza. Jogszabályozási hézagként jelentkezett a vizsgálat^ során a munkaidő nem kellő behatároltságának kéi'dése, a kifizethető juttatások határértéke meghatározásának hiánya, a jogszabály ellenes gyakorlat esetén alkalmazandó szankciók hiánya, illetve a meglévők nem kellő ha\ tó-4MMD * *•* —mm L" -ra j J
