1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

459

I I il tüj j- lo ­faj A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységének engedélyezé­sével és ellenőrzésével, a jogszabályok betartásával, a gazda­sági ösztönzők érvényesülésével kapcsolatos kérdések. Főként a vidéki, de a fővárosi termelőszövetkezeteknél is, illetve egyes termelőszövetkezeteket foglalkoztató vállalatok részéről szá­mos esetben állapított meg a vizsgálat jogszabályellenes gyakorla­tot, észrevételezte a jogszabályok tudatos megsértését, vagy megke­rülését. Gyakori a hatósági engedély nélküli, az engedélynek nem megfe­lelő körben végzett kiegészítő tevékenység. Az épitési tevékeny­ségre vonatkozó hatósági előírásokat a termelőszövetkezetek na­gyobb része nem tartja be, igy számos termelőszövetkezet állami vállalatok részére is végez épitőipari munkát. A termelőszövet­kezeti alkalmazottak bérezéséről szóló 15/1968. MÉM. sz. rende­let előírásait több termelőszövetkezet nem tartja be. A szövet­kezetek nagyrésze a rendeletben előirt bértételek felső határán állapította meg az alkalmazottak alapbérét és a besoi’olásoknál sok esetben nem vették figyelembe a szakképzettségi előírásokat* Széleskörben tapasztalható, hogy a mezőgazdasági tsz-ek és más szo­cialista szervezetek közötti munkaerő kooperáció egyes kérdéseiről szóló 2/1968. sz. MM-MüM. együttes miniszteri rendeletet a termelő- szövetkezetek és a vállalatok nem tartják be. Számos termelőszövet­kezet nemcsak tagjait és állandó alkalmazottait engedi át vállalatok részére, hanem ilyen célra uj munkaerőt vesznek fel. Gyakori az is, hogy nem a rendelet szerint állapítják meg az átengedésért fizeten­dő dijat. Az állami vállalatoknál tapasztalható szabálytalanság, hogy béralapjuk terhére nem számolják el a tsz-ek részére kifize­tett összegnek még a rendelet szerint előirt részét sem. A tapasztalt szabálytalanságok részben a munkaügyi és bérezési te­rületekre vonatkozó jogszabályok hiányosságára, s azok nem megfele­lő ismeretére, részben az ellenőrzés hiányára vezethetők vissza. Jogszabályozási hézagként jelentkezett a vizsgálat^ során a munkaidő nem kellő behatároltságának kéi'dése, a kifizethető juttatások határ­értéke meghatározásának hiánya, a jogszabály ellenes gyakorlat ese­tén alkalmazandó szankciók hiánya, illetve a meglévők nem kellő ha­\ tó-4MMD * *•* —mm L" -ra j J

Next

/
Oldalképek
Tartalom