1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
I- 25 KISKERESKEDELEM A budapesti kiakereekedelem együttes forgalma a harmadik ötéves tervidőszak utol- só évében - a számítások szerint - meghaladja a 37 milliárd Ft-ot, amelynek közel 60 %-át képviseli a tanácsi kiskereskedelem. A fejlődés üteme - a szövetkezeti kiskereskedelem értékesítésének nagymértékű emelkedése miatt - meghaladja a tanácsi kiskereskedelem eladási forgalmának növekedését. A globálisan számolt áruforgalom évi átlagos 6 %-os növekedésével egyidejűleg a hálózati alapterület éves növekedési üteme 1,5 %. A tervidőszakban átadásra kerülő lakások száma után mintegy 2 •• (ftHill 40.000 m hálózati alapterület-növekedés várható. A negyedik ötéves tervidőszak alatt a tanácsi kiskereskedelemben lebonyolítandó áruforgalom kb. 28 %-kal nő. és 1975. évre eléri a 28,5 milliárd Ft-ot. A budapesti kiskereskedelem együttes forgalmának fejlődési üteme meg fogja haladni a tanácsi kiskereskedelmét. Az együttes áruforgalmon belül továbbra la a vegyesiparcikkek á- ruforgalmának növekedése lesz a legdinamikusabb, főként a tartós fogyasztási cikkek Iránt tovább bővülő kereslet következményeként. A lakosság keresletének erőteljes fejlődése a kereskedelem alapvető feladatává teszi az áruellátás színvonalának emelését; az árukínálat korszerűsítését, az ipari és mezőgazdasági termelőkkel való közvetlen tapcsolat bővítését. Egészséges verseny kialakulásához szükséges feltételek biztosításával a magasabb szintű áruforgalmi munkát és a fogyasztói érdekvédelmet kell elősegíteni. Feladat, korszerű kiszolgálási fonnák szélesítésével, az előreosomagolás széles körben való elterjesztésével a kapacitás bővítése és a munkaerőhiány csökkentése. A kereskedelmi hálózat korszerűsítése során törekedni kell az egységek kulturáltságának növelésére, a lehetséges hálózatrendszer /Uzletösszevonások/ végrehajtására, valamint a hygiéniai és szociális körülmények javítására. A fejlesztések elsődlegesen vállalati saját képzésű fejlesztési alapból és hitel-igénybevételével történhetnek. Riztosltani kell a vállalati erőforrások koncentrált felhasználását; ellátási körzetenként létre kell hozni a korszerű igényeket kielégítő ABC hálózatot, ennek során elsődleges feladat a még ellátatlan, vagy rosszul ellátott területek felszámolása. A városrendezési tervek végrehajtásával összhangban pedig folytatni kell a külső kerületek bevá- sárló központjainak kiépítését. A belső kerületek hálózatfejlesztését alapvetően a Budapesti Nagyáruház, a belvárosi üzletközpont, a Baross-téri szuperen és az ölni■ dai áruház megépítése fogja jelenteni. iL _ -j i * ***' *** ''-***
