1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
129
j igazodó feltételek biztosításával vagy az eredménnyel kapcsolatos. A szolgáltató vállalatoknál is hasonló jelenségeket tapasztal’, ank. További feladat, hogy a vállalatok mind a béralapon belüli prémiumokat, mind a részesedési alap terhére olőirányzott prémiumokat sokkal inkább konkrét, a nyereség tömegével összefüggő feladatokhoz kapcsolják. A közgazdasági szabályozók hatására a bérformák egyik évről a másikra nem változtak. A felhasznált bérek 3/4 része /73,9 %/ valamilyen teljesítményhez van kötve. A munkások vonatkozásában általános tapasztalat, hogy az alkalmazott bér-rendszerek mennyiségi teljesítményre és néhány helyen cnyagraegtrkaritásra ösztönöznek. Ugy tapasztaljuk, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének•előnyeit és azt, hogy -az anyagmegtakaritás 10:1 arányban átváltható bérre, a vállalatok tudatosan nem használták ki« A prémiumalap számításánál erre még kevés példa volt. Az első év tapasztalatai a tanácsi gazdaságban biztatóak, annak ellenére, hogy részben a fennálló béraránytalanságokból is adódó ogycs volumen növelési és minőség javitási feladatok végrehajtását központi segítség nélkül a szabályozók nem biztosítják. /Ingatlankezelési Főigazgatóság, Köztisztasági Hivatal, tömogközlekodés stb./ A nyereséghez kapcsolt bérfejlesztés - az első év tapasztalatai szerint - a szabályozó rendszer finomítását igényli, vagy központi intézkedést igényel azokon a területeken, ahol a szolgáltatások minőségének javitása ráforditás igényes és a minőség javítás ellensúlyozására árbevétel ós nyereség-növelésre nincs lehetőség. /Ilyen terülotek az ingatlankezelés, a tömegközlekedés, temetkezés és a szolgáltatásoknak még egyes fajtái./^Az új mechanizmus első évében a bérlemaradás - beleértve a központi intézkedések hatását is - csökkent, de ez még nora elegendő c városgazdálkodási ágazatok létszámellátásának biztosítására. A vállalatok dolgozói I-II-III, kategóriába sorolása egyik legvitatottabb elemévé vált a reform személyi jövedelem-szabályozó rendszerének. Jelentős erővel hatott ebben a kérdésben a moggyökeresedott egyenlősdi szemlélet és gyakorlat. Sajnos a részesedési alap felosztási szabályait sok esetben nem eléggé tudatosították a III. kategóriába sorolt dolgozókkal, igy érthető, hogy egyébként a korábbinál ffi;? Li L J
