1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
1 . , m i ____ ' fé rá áirá W0Í00000 2 •'■ é i ) I. N HARMADIK ÖTÉVES TFRV TELJES!'Í’RS)£ ■ •■ • / > . ■■/ . . A harmadik ötéves terv első három évében a népgazdaság fejlődésének Iránya megfeleli az ötéves tervben megjelölt céloknak. A nemzeii jövedelem emelkedése három év alatt megközelítette az öt évre kitűzött célt. i -' rá; YföiúYY;-.-.;. _ -., Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés fejlődése gyorsabb volt a tervezettnél. A lakosság reáljövedelme három év alatt ugyancsak a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt és már 1968-ban elérte az eredetileg 1970-re kitűzött színvonalat. ! ✓ A főváros - a népgazdaság egészéhez hasonlóan - kedvezően fejlődött. yI A lakosság száma a tervidőszak alati mintegy 80 ezer fővel emelkedik, és ez elsődlegesen a fővárosba költözésekből ad(>dik. I A népesség korösszetétele is jelentősen változik. Mig a 0-13 éves korcsoport 1966. éviién az össznépesség lő %-át képviselte, addig 1970. év végére 12,4 % körül várható e korosztály aránya. A 60 évnél idősebbek számaránya viszont 1970-re 2,3 %-kal lesz magasabb, mint 1966. évben. A beruházások összességükben meghaladják az eredetileg tervezett beruházási szintet. A városgazdálkodás területén növekedtek a lakás, és közmü-épitósre, valamint a közlekedésre forditott összegek. A harmadik ötéves tervben két forrásból ered a fejlesztés; egyrészt központi költségvetési juttatásból, másrészt saját erőforrásból. A központi források előirányzata az eredeti harmadik ötéves terv szerint 10 milliárd Ft volt, amelyben szereiéit a költségvetési juttatáson kívül a községfejlesztési alap is. Ezzel szemben az uj gazdasági mechanizmussal összefüggő változások miau a fejlesztésre fordítható összeg előreláthatólag 11,6 milliárd Ft lesz. Lakásfejlesztésre a tervezet szerint 4,9 milliárd Ft-ot kellett volna felhasznál- í ni; ezzel szemben a tervben előirt lakások számának betartása mellett 6,4 milliárd Ftot használunk fel. Az uj gazdasági mechanizmus létrehozta a vállalatok saját képzésű fejlesztési alapját, a melynek forrásai általában jelentősen növelték a vállalatok beruházási lehetőségeit. Amig 1966 - 1967. évben l. I milliárd Ft saját fejlesztési forrás képződött a vállalatoknál, addig 1968 - 1970. években - az uj mechanizmus első három évében - ez az összeg várhatóan eléri a 4,8 milliárd Fi -ot. L---------- J
