1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
365
I. Műszaki aiapelvok: 1,/ A meder vizlevezető képességét az állandó vízfolyásoknál a 33 évente egyezer előforduló 3 % vaiőszinüségü vizho- zamra koll méretezni. A hidaknál - a nagyobb biztonság céljából - a 100 évente egyszer előforduló, az 1 ,ű-os vízhozamokat kell kiöntés nélkül levezetni. A zártszelvényű csatornába torkoló vízfolyások levezető képessége nem haladhatja meg a meglévő - és költségkihatások, vagy műszaki okok miatt át nem építhető - csatornák vizlevezető képességét. Ugyanis nem engedhető meg, hogy éppen zz értékesebb, sűrűn l..kott területek kerüljenek. elöntés alá. Á nyilt szelvény nagyobb visszáliitása 0 miatt. Itt jegyezzük meg, hogy a es a. tornáz ási távlati terv előírásai a két éves gyakoriságú esőre való méretezést irják elő, a csatornázott belterületeken. » • 2,/ A vízrendezési munkák - jellegük miatt - csak lényegesen nagyobb kötöttségekkel készíthetek ci, mint i.gyéb - gravitációs feltételeket nem igénylő - létesítmények. Ezért vízszintes ás magassági vonalvezetésben a vízrendezési munkához kell alkalmazkodni a keresztező és q kapcsolódó létesítmények /ut, viz, gáz, lakótelep stb./, A jövőben az útépítéseknél a vízelvezetést messzemenő gondossággal kell megoldani, • 3,/ A vízrendezés alapolve, hogy egy vizfolyásszabályozás - általában - csak a befogadó, vagy az alsóbb szakasz rendezése után történhet meg. Ezt az alapcivet figyelembe kell venni az u.n. lefolyástaián, mélyterületek vízrendezésének ütemezésénél is, vagyis először a befogadó vízfolyást kell szabályozni. A mélyterületek rendezésére vonatkozó tanulmányterv kiértékelése most van folyamatban és azt különálló anyagban terjesztjük a V.B. elé. Már most jelezzük azonban, hogy : a lefolyástaian területek vízrendezése bocs lés szerint félmiiliárd forintot igényei. I tó i L: "J fö' -3- I
