1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

363

I

BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA V.B.

Közmű ág Melyépit ási Foigazgatós ág

Egyeztetve: VB,Terv- ás ICüzgazda- Tárgj/: A főváros felszíni

sági Főosztály, • vár rt-.rd oz: a ének t av V.B; PénzÜgyi Főoszt, lati terve. A vizfoV.B, Városrendezési lyások k itogcrizáláes Építészeti Pőo. sa.

Megtárgyalva: Orsz,Vízügyi Hivatal KÖVIZIG

;

T. Végrehajtóbizottság!

I ,

■ - re , |

A főváros területén - a zártszelvényű csatornákon kivül - időszakos és állandó nyilt vízfolyások rendszere szálait ja a ic-hullott csapadekot, továbbá a vázrajzilag kapcsolódó - közigazgatási határon túli - területek csapadékvizeit a zártszelvényű, egyesitett rendszerű csatornákba, vagy közvetlenül a Dunába,

Ennek az áro krend szernek f enntartásával os fejlesztésevei a belvízrendezés foglalkozik. Eltérően ez országos gyakorlottól, a - belvízrendezés fogalma alá soroljuk . helyi vízkárelhárítást is,

i

A fővárosban 1950-ig - Nagybudapest megalakulásáig - kereken 122 km hosszú árokháiezat volt, melynek 25 %-a, osaz 30 km búr-' kőit,és 75 %-a, azaz 92 km többségében szabályozott földmeder vo it,

Nagybudapest megalakulásakor az árokhálózat hossza az egyik napról ('■ másikra i62 km-rei megnőtt, melynek S , azaz 13 km volt burkolt és szabályozott, A mai állapotot . z í.rz. melléklet torta imazza.

A főváros fejlődése gyorsabb volt, mint a szükséges csatornázások és vízrendezések üteme. Emiatt müiyfekvosü, vizj.rásos, talajvizes területek is beépültek.

. -■ > . ’ ' ‘ ‘rá *> : fa A szennyvizeket csatornázás hiányéban sok esetben a legközelebbi

vízfolyásba vezették. Ennek eredménye lett vízfolyásaink elszennyeződ őse,-t.i ^ ... ---