1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
333
j | ' ' ' 4 j- 7 6,/ Az uj irányítási rendszer irányelvének megfelelően a Főigazgatóság és valamennyi vállalata az erodménycentrikus gazdálkodást tüz- te ki célul, A felügyeletünk alá tartozó vállalatok 1968-ban 17b millió forint, a korrigált bázishoz viszonyítva 35 millió forinttal magasabb nyereséget értek el, 1968-ban vállalataink a főváros javára társadalmi tiszta jövedelem befizetése mintegy 105 millió forintot jelentett, továbbiakban illetményadó, eszközlefcötési járulék, kommunális adó, területfelhasználási- és közterülethasználati dijak ós I egyéb befizetések cimén összosen 46, 1 millió forintot fizettek be. Emellett képződött vállalati alapok adózott értéke 70,7 raillié Ft, A kialakult nyereség meghaladja a tervezettet, bár nem éri el a fővárosi gazdálkodó szervek nyereségnövekedés! ütemét, A nyereség volumene a tervezés időszakában számos ismeretlen tényező miatt reális pontossággal nem volt kialakítható, | A bázishoz viszonyított nyereségtöbblet többek között az árbevétel növekedése, a kivitelezési időtartam csökkenése, a koncentráció fokozása, a reális egységárképzés, valamint különböző termelő szervezetek felfejlesztéséből származó magasabb szintű jövodelmezőség következménye, /Pl, bontási-, mélyépítési munkák volumenének növekedése,/ Amig 1967-ben az össz nyoreség 91,0 %-ra került elvonásra, addig 1968-ban az elvonás mértéke 60,0 %-os volt, 7,/ A megváltozott számviteli-statisztikai módszerek miatt az 1968, évi termelési érték és az ebből számított termolókonység bázishoz történő összehasonlítása csak korlátozott mértékben ós feltételesen használható. Például 1967-ben a kollaudó 50,0 %—ig aktiválható volt, I9bö-ban ezt a mddszert már nem alkalmazhatták, A befejezetlen termelés értékelése is számottevő eltérésre adhat okot, A metodikai változásokon tulmonőon számottevő csökkenés tapasztalható az anyagfelhasználás értéke és az anyagvisszatérités mértéke között is, IS fé *>. «®y»* é
