1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
294
i A napirend 3./ pontja: Jelentés a tanácsi építőipar kapacitásának terheléséről, a tanáosi építési igények kielegiteserol, az u.1 gazdasági mechanizmus első evében szerzett tapasztalatokról. Előadó: Dávid István Hozzászólók: Kisléghy Imre, Hantos János, Lakatos Dezső, Kelemen Lajos, Szépvölgyi Zoltán. Kisléghy Imre a kapacitás felhasználásban nagyon alacsonynak tartja a kerUleti tanácsok 3.5 %-os épitési lehetőségét, ez a rendelkezésre álló fedezettel szemben nem kielégítő, A kerületekben nagy a lemaradás a javitási munkákban, mert nem tudnak sokmilliós munkákat biztosítani, a munkák eléggé széttagoltak. A kerUleti tanácsok tevé^ kenysége e vonatkozásban visszaesett, indokolt volna valamilyen segítséget kapni. Hantos János szóvá teszi, hogy a vállalatok vezetőit csak meggyőzéssel lehet tanácsi munka vállalására késztetni. A vállalatot tulajdonképpen a vállalandó munkák természetének megjelölésével az alapítólevéllel is lehet orientálni, nem csupán meggyőzéssel. Helytelennek tartja azt a szemléletet, hogy a vállalatokhoz csak könyörgéssel lehet közeledni, mert azok alapítólevelében az is szerepel, hogy elsősorban tanácsi munkákat kötelesek végezni. Az oktatási és egészségügyi ágazatnak is vannak hosszabb időre előkészített nagyobb volumenű beruházásuk és felújításuk. Az oktatási ágazatban 66 millió értékű tervezés csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek épitőipari kapacitásában talált kivitelezőt, de ez 10-12 %-al drágább. Lakatos Dezső közli, hogy az Épitési és Lakáspolitikai ÁB megtárgyalta az előterjesztést, az a véleménye, hogy bár az épitőipari vállalatok eredményesen gazdálkodtak, nem kielégitő a tevékenységük, főleg a lakóházak felújítása tekintetében, mert ez évről-évre csökken. Az ÁB-nek az a véleménye, hogy az alapi- tólevól nem felel meg annak a követelménynek, hogy az épitőipari vállalatokat meghatározott épitőipari munkák felé koncentrálja, ezért javasolják, hogy a Végrehajtó Bizottság változtassa meg az alapítólevelet. A Fővárosi Tanácsnak vannak elsőrendű érdekei és a saját építőipari vállalatainak e feladatokat kell elvégezniük. Kelemen Lajos egyetért a kritikai megjegyzésekkel, azonban azt is megállapítja, hogy a kivitelezők mellett az építtetők előkészítésében is vannak problémák. Nyilvánvalóan visszaútasitja a vállalat a rosszul előkészített munkát ós Így könnyen talál kifogást annak vieszautasitására. Ő is javasolja az alapítólevelek módosítását. Lehetne olyan alternatíva is, hogy az Építési Főigazgatóság vagy a vállalat vezetősége sorolja a munkákat az előre megállapított elvi sorrend szerint. Szépvölgyi Zoltán felveti, hogy a fővárosban I , bU ' ! ^ * 5 !
