1969. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
72
«-2 A fővárosi kulturális intézmények a népművelés minden ágazatéban a lehetőségekhez mérten viszonylag magas szinten teljesitik feladatukat,Ennek ellenére a budapesti népművelési eredmények korántsem egyformák a kulturális élet különböző ágazataiban?Eredményességül: összefüggésben áll a kulturáltság általános színvonalával,az intézmények anyagi ellátottságával és a lakosság életmódjának,kulturális igényeinek,érdeklődésének változásaival# A kulturális ágazat különböző területein az anyagi ellátottság tekintetében 1964.év végéig jelentős ütemű fejlesztés és fejlődés volt jellemző,1965-től a korábbi évekhez képest alacsonyabb mértékű anyagi ráforditás következett be.A jelenleg érvényesülő :'szintentartás" fékezi a fejlesztést. Az intézmények fejlesztésében egyértelmű előrelépés csak a Budapesti Történeti Múzeumnál következett be a II.ötéves terv során.A szintentartást a színházaknál többségében sikerült biztosítani,Kisebb-nagy óbb visszaesésről,állagromlásról kell viszont szólni a közművelődési könyvtárak,a mozihálózat és a művelődési otthonok vonatkozásában. A felnőtt lakosság kulturális igényének és érdeklődésének változása nincs összhangban az anyagi ráfordításokkal.A vizsgálatok és a statisztikai adatok azt mutatják,nogy az utóbbi években erőteljes igénynövekedés jelentkezik a közművelődési könyvtárak,múzeumok és kiállítások tekintetében.Stagnál a szinházak látogatottsága és csökkenő igény tapasztalható a filmek iránt. összességében megállapítható,hogy a lakosság kulturális aktivitása nem csökkont,sőt bizonyos mértékig fejlődött is,de az egyos kulturális területek között bizonyos igényátrétegződés következett be.Kimutatható továbbá,hogy a III.ötéves tervben a korábbi időszakban felfejlesztett kulturális hálózathoz és az előző időszakhoz viszonyítva a szükségesnél alacsonyabb tényleges anyagi ráfordításokra került sor# 7Z ra- --- Ü — -..ra ......... i i
