1969. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
182
i i 1 I Az utánpótlás mennyiségi követelményének biztosításán túl a minőségi fejlesztés alapjait is le kell rakni, A Javitó, szerelő, kezelő személyzet szakmai működési területének elhatárolása a specializálás megindulását jelenti. Ennek érdekében - esetleg az iparágon kivüli szervezetek bevonásával technikumi szintű to> íbbkép- ző előadások - sorozatok megszervezéséről kell gondoskodni. b. / Fenndló túlzott kötöttségek felszámolása. A devizaigényes gépek beszerzése a jelenlegi szabályok szerint elviselhetetlen terheket ró a kis eszközökkel rendelkező tanácsi vállalatokra, amelyek ezt az utat nem, vagy alig járják. Lehet, hogy ez távlatban a hazai épitőgépgyártás továbbfejlődését kényszeríti ki, de mi lesz addig is, ha egyáltalán bekövetkeznék egy ilyen ideális állapot. Addig is célszerűnek látszik, egy kivánt gépesítési szint eléréséig, a tanácsi épitőipar gépbeszerzéseit ugy támogatni, hogy a deviza igényes vásárlások pénzügyi nehézségei a vállalatokat ne sújtsák, ne tartsák vissza a főváros összlakosságának érdekeit szolgáló beszerzésektől. Ilyen jellegű beszerzések deviza fedezetét biztosítani kell, a letét pedig ne terhelje a beszerző vállalatot. A gépekre jelenleg érvényes és kötelező leirási hányad rendszere sem mondható korszerűnek, meit sem a fizikai, sem az erkölcsi avulást nem tükrözi hiven és reálisan. A különböző gépek az idő és a használat során különböző mértékben- avulnak, ebből következően bizonyos vagyoni-pénzügyi meggondolások a műszaki igények tekintetében gyakran fölösleges költségeket jelentenek. Azoknak a gépeknek az állományban tartása- melyek a normális használati idő túlnyomó részében nem üzemelnek- melyek javitási-fenntartdsi munka és költ ségi génye a munkaerő-egyenérték vagy gépérték jelentős hányadát meghaladja- melyeknek javitása alkatrészhiány miatt hosszadalmas vagy nem üzembiztos nem látszik ésszerűnek, ezektől gyorsan, egyszerűen és olcsón tudjanak megszabadulni a vállalatok c. / Bérezés korszerűsítése. A gépészeti részlegek dolgozóinak szakmai szinvonaljavitása megfelelő bérpolitika alkalmazásával elősegíthető. A jelenlegi bérhatárok ezt a szakmát nem teszik vonzóvá, a meglévő dolgozók megtartásához nem nyújtanak segítséget. A sima - és alacsony - órabér esetleg mérsékelt és alacsony felsőhatáru prémiummal javitva nem teremt termelő kedvet. Célirányos lenne általánosan bevezetni az alapórabért kiegészítő teljesítményi pótlékot a géppel kiszolgált brigád, vagy munkahely átlaga alapján. Azoknál a gépeknél, melyek kezelője állandó éa azonos sze- ; mély, az üzemi hiba miatti kiesés vagy üzembiztonság adatai alapján progresszív premizálás látszik célszerűnek. Ennek mértékét ugy kell megválasztani, hogy az ösztönözze a gépkezelőt a fokozott és lelkiismeretes karbantartásra és használatra, az apróbb hibák öntevékeny kijavítására és a fölös gépállások csökkentésére. 27 f i ft -«®
