1969. április 2. és 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

416

fé ’ <HBI * . ***&*» -mm#

lj . . ' ' ' A

1 ‘ tó :• ' .vv**V-W,;' V%; •'••' «l

. | i- 2 költészet kiemelkedő alakja, a fasizmus áldozata - születésének bO. évfordulója.

Ebből az alkalomból javasoljuk, hogy emlékének méltó megörökítése érdekében az eddiginél jelentősebb közt TÜiouet nevezzünk el róla, 3 ott kerüljön sor emléktábla felállítására.

Radnóti Miklós 1909-ben született. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett.

Egyetemi évei alatt kapcsolatba került a szegedi fiatalok népi

jellegű, falukutatással foglalkozó csoportjával, a Szegődi fiatalok Művészeti Kollégiumával /Ortu-tay-Gyula, Tolnai Gábor, g-fcb./, amely jelentős mértékben befolyásolta emberi-művészi fejlődését és figyelmét a társadalmi problémákra irányította. E kör egyik vezető alakja lett.

EttöYaz idősoráétól kezdve költészetében egyre ^nyilvánvalóbb a fejlödésjtó^feradalmibb a raandtmivaló, mind etáídagabban használja fel * való^á^eteínéit, klasszikussá váXo formákkal kifejezve;/

EelL-^V^eljes gazdag sága afeatei a fasizmus mindinkább fenyegető elő- \

retörése idején érik taogfeválik ldféjező jóvé^ az embertelen kor \(

okozta megrendülésnek, humanista szembenállásnak. N

1944-ben a költőt a bori halál táborba hurcolják, majd onnan gyalogmenetben viszik kényszermunkára, Németországba, Útközben a Győr megyei Abda községnél agyonlövik.

Radnóti Miklósról a fővárosi Közmunkák Tanácsa 1948. február 20-án kelt 1901/1948. sz. határozatával a város központjától eléggé kieső utcát nevezett el.

itit ti i

Az évforduló alkalmából olyan igény merült fel, hogy a költő emlékét egy jelentősebb fővárosi utca elnevezésével örökítsük meg.

Erre tekintettel javasoljuk a XIII. kor. Sziget utcának Radnóti Miklósról történő elnevezését.

tó |

L----------ki