1969. április 2. és 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
402
| * BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK TÁRGY: Jelentés a Szövetség 1967SZÖVETSÉGÉNEK 1968. évben végzett tévé ELNÖKSÉGE kenyéségéről. Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A Termelőszövetkezetek I. Országos Kongresszusának felhívására a fővá - ros 14 mezőgazdasági termelőszövetkezetének választott küldöttei az 1967. évi szeptember 19 -ón tartott küldöttgyűlésükön - a szervezett együttmliködésből származó előnyök kihasználása, a vállalatszerű önálló gazdálkodás erősitése és meghatározott feladatok elvégzése céljából, illetőleg egyes funkcióik egybehangolására, érdekképviseletük és jogvédelmük hatékony ellátására - Budapesti Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége elnevezéssel alakították meg saját demokratikus alapon működő érdekképviseleti szervüket. A Küldöttgyűlés megválasztotta a Szövetség testületi szerveit'*’ Az El - nökség, az Ellenőrző Bizottság ós a Versenybizottság egyaránt 5-5 tagból áll. A Szövetség alapszabályát a Fővárosi Tanács VB 238/1968. számú határozatával hagyta jóvá. A Szövetség ideiglenesen a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága által a Városháza II. emeletén rendelkezésre bocsátott helyiségekben kezdte meg működését és onnan 1968. december 6 —án költözött végleges helyére, a II.kor. , Fillér —u 5o/b szám alatti székházba. A fővárosi termelőszövetkezeti mozgalmat méltán reprezentáló épület használatba vétele és helyreállítása a Végre— í • | hajtó Bizottság gondoskodásának, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Főosztály operativ segítségének köszönhető. A megalakulás időpontjában titkára és közgazdásza volt a Szövetségnek, ,, majd év végére kialakult a Küldöttgyűlés által megállapított létszáma, A függetlenített apparátus a jelen időpontban is ezzel az előrelátóan megállapított 6 fős létszámmal látja el sokrétű feladatait, A Szövetség az uj gazdaságirányítási rendszer előkészítésének utolsó szakaszában, olyan időpontban kezdte mog alapszabályszorü feladatainak tel - jesitését, amikor a legfontosabb mechanizmus szabályok és azok nyomán a gazdálkodás újszerű perspektívái már lényegében ismertek voltak. Ez a tény megkönnyítette az útkeresést, ugyanakkor rá is nyomta a bélyegét a saját szer - vei beindításával is lekötött érdekvédelmi intézmény munkájára, Í0> l I “J _ _ ta .. — © 1 — — _ — — ■ ■■ —— - - ■ - --■•mm fo ■ réífíá&NtMMBt iré 11+9/4 I
