1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

|

i- 5 - ■

A gondozottak elhelyezése

A szooiális otthonok túlnyomó többsége volt lakóházakban, kastélyban ,.laktanyában, kolostorban, dohányraktárban, stb, nyert elhelyezést, Az épületek költséges külső, belső átalakítása ugyan a legtöbb helyen megtörtént, de végső soron mégis az eredeti alaprajzi,, épitészeti adottságok határozzák meg a helyiségek használhatóságát.

Sok helyen nem lehetett megfelelő étkező, nappali tartózkodó helyiségeket kialakitani, korszerűtlen a fűtési rendszer, a tisztálkodási lehetőségek nem kielégitőek, A hiányosságokat - lehetőség szerint - átalakítás, hozzáépítés utján igyekeznek megszüntetni, helyenként uj kiszolgáló részlegeket építenek.

Pl. a kamaraerdei szociális otthonban befejezés előtt áll az uj konynaépület.

Az átalakított épületek nagy többségében a követelményeknek legjobban megfelelő 2- 4 ágyas szobák helyett lo _ 14 - 18 személyes, vagy esetenként még nagyobb termek találhatók, ami a gondozottak otthonos elhelyezését, kényelmét, nyugalmát, a megfelelő higiénés követelmények biztosítását akadályozza. A 2 ágyas szobák száma igen kevés, emiatt a legtöbb otthonban az idős házaspárok együttes elhelyezése nem oldható meg, ami jogos elkeseredés, elégedetlenség forrása az érintett házaspároknál és elveinkkel sem összeegyeztethető, hogy szétszakítjuk az idős házaspárokat* Valamennyi otthon közös problémája, a zsúfoltság, ami az adott körülmények között jelentős férőhelyfejlesztés nélkül alig enyhíthető.

Helyenként a gondozottak jobb elhelyezését az intézeten belül helyiségeket lefoglaló idegen személyek és szervek akadályozzák.

Pl, A gödöllői szociális otthon egyik szárnyépületében bentlakó családok kiköltöztetése utján helyiségek szabadulnának fel az igen kedvezőtlen elhelyezésű férfi osztál© jobb kialakítására, vagy a budapesti Dózsa György ut 82 'i szám alatti otthonból az idegen üzem kitelepítése saját konyha létesítését tenné lehetővé.

Az épületek felújítására az 1966- 1968. években átlag 5*3 millió forintot használtak fel, ami az otthonok belső felújítását rendszerint lehetővé tette, de az épületek egy részének külső felújítására már nem volt elegendő. A műemlék épületek felújítása és karbantartása

S// {

' F/8853/1963.

*

!— J

fi . ft. ; tttp