1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
' i \ '- JO B. A végzett fiatalok munkavállalása, A fiatalok az egymásra épülő iskolafokozatok között haladva egyre kevesebben és differenciáltan lépnek tovább a magasabb szintű oktatási formák valamelyikébe és ezzel párhuzamosan fokozatosan foglalják ol a különféle szintű utánpótlásra váró munkahelyeket* Álta Iában elmondható, hogy a budapesti fiatalok elhelyezkedesi lehetősé ;e kedvező, és ha nem is mindig az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő munkahelyeken, de biztosítva van számukra, hogy munkát vállaljanak. A munkát vállaló fiatalok egy részénél azonban csak látszólag "fejeződik be" a pályaválasztás folyamata. Azok a fiatalok, akiknek továbbtanulása vagy a kivánt munkakörben való elhelyezkedése nem sikerült, feltételezhető, hogy a vállalt munkát - legalább is egy ideig - nem tekintik véglegesnek. Ezen túlmenően azon fiataloknál sem tekinthető egyértelműen megoldottnak a pályaválasztás, akik határozott munkavállalási szándékkal helyezkednek el. A budapesti általános iskolákból kikerülő fiatalok nagyrésze valamilyen formáb n továbbtanul. Igen alacsony - mintegy 2-3 zer fő - azoknak a fiataloknak . a száma, akik közvetlenül az általános iskola után már munkát vállalnak, A 14-15 éves fiatalok munkavállalási lehetősége Is igen korlátozott, hiszen egy sor munkakört - amely nem kivan magasabb iskolázottságot /pl. a szakképzetlen nehéz fizikai munkák, vagy az egészségügyi szakmák, amelyek ogy - részében a felvételi korhatár 17 évtől kezdődik/ - koruknál és obből következően fizikumuknál fogva rendelőt szerint sem tölthetnek be. Ezért ezeknek a fiataloknak n:gyrosze csak könnyű fizikai - kisegitő, 4—6 órás - munkán alkalmazható. A kozépiskolákban ve gző fiatalok közül már igen jelentős, évonto rnint- egy í-7 ezer fő azoknak a száma, akik a munkavállalást választják, illetve sikertelen továbbtanulási kísérletük miatt munkába állnak. Azok a fiatalok, akik nem a gimnáziumokban, hanem a különféle szakirányú középiskolákban végeznek - szakképzettségük miatt - jóval könnyebb helyzetben vannak az eiholyozkedts tekintetében, bár végzettségük náluk sem találkozik minden esetben a munkahelyek követelményeivel. Ennek megfelelően a fiatalok elhelyezkedését elsősorban a középiskola típusa differenciálja, cs szerepet játszik az elhelyezkedésben a nemek eltérő adottsága, a í tá).bk< ♦n:*.*.?.:*. eredménye is, fe ............. I L . . _ _ — - - - ________ —
