1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
♦ i v-tó;- 17 A ss .k-,,'ii ismeretet nyújtó középiskolákban további ."au! ni sz'r< ék szóknak mindössze 7 százaléka kitűnő, illetve jeles tanuló, ez az.arány a gimnáziumokba jelentkezőknél 18 százalék és 51 százalékuk jó rendű, A közgazdaság1 szakközépiskolákba jelentkezők tanulmányi eredménye jobb az átlagosnál. A szakközépiskolákban továbbtanulni szándék: ...gk' rse \-./g. á ■ raényo szakirányok szerint a következő: ipari 3,64 közgazdasági 3,31 egészségügyi 3,42 kereskedelmi 3,59 mezőgazdasági 3,4? művészeti 3,62 Összesen 3,66 Az előzetes adatok szerint néhány szakirány kivételivel továbbra is túljelentkezés várható, különösen a műszerész, az autóközlekedési, a vegyipari és a vendéglátóip ári valamint a művészeti szakközépiskolai képzésben. Az ilyen képzést választók jelentős részét elő kell készíteni a várható elutasításra, illetve más szakirány választására. Az ipari szakközépiskolákban még lehetőség van tóvá’, bi jelentkezésekre, pl. az esztergályos, lakatos, épül .tgépészeti, élelmiszeripari képzésben. L kereskedelmi és postaforgalmi szakközépiskolák férőhelyeire is alig 3o-35 százalékban terveztek továbbtanulást, mig a művészeti szakközépiskoláikba összesen mintegy másfélszer annyian, mint a felv hotő létszám. A szakmundás 1:épzós j „Iontősége az utóid i évtizedben nagymértékben megnőtt. Számottevő előrelépést jel ntett c téren, különösen a magas létszámú korosztályok képzése idején az emeltszintű szakmunkásképzés létrehozása, mellyel ez az iskolatípus a közoktatási rendszer szerves részévé v'lt. Ez z oktatási forma azt jelenti,.hogy a szakmunkásképző iskolák a szakmai képzés mellett a középiskolák I-II, évfolyamának megfelelő tananyaggal előkészítik j ^ l '■ L J ; * , , mm
