1968. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

239

i i- 37 ­líem szabad tehát az egész ipari szolgáltató tevékeny­séggel kapcsolatban mechanikus szemléletbe esni és úgy megítélni, begír ha nem egyformán fejlődik minden tevékenység, sőt esetleg stag­nál vagy visszaesik, tragikusan felfogni. Ellenkezőleg; törvényszerű­nek kell felfogni. A másik, amivel foglalkozni kívánok, az árprobléma, vagy a szolgáltatások jövedelmezőségének a problémája. Szeretnék itt utalni az 5. oldal 5./ pontjában felsorolt javaslatjellegű gondolatok­ra, amelyek azonban a határozati javaslatokban nem térnek vissza, mert ezek a gondolatok az uj ga. dasági meohanizmus bevezetését meg­előző, előkészítő időszakban gyakorlatilag már az osztály javaslatai voltak. Akkor elvetettük őkot. Mind olyanok, hogy saj.it zsebünkbe nyúlnánk velük, a mellett pl. a 7. oldal utolsó bekezdése ellentmon­dásos is. Azt mondja tudniillik, hogy a javítások és szolgáltatások jövedelmezősége nő, az 5. sz. melléklet viszont azt raut tja be, hogy milyen tevékenység esetén van maximált ár és szabad ár. Az uralkodó a szabadűr és ahol maximált ár van, ott a tevékenység az esetek nagy- részében egyben szubvenoionált is. Azt kell tehát mondani, hogy mivel egész ármeohanisrau- sunk még nem rendeződött, ez nagyon természetes, 3/4 év alatt nem Is következhetett be. Nagyjából ugyanez vonatkozik az ipari szolgáltatá­sok területére is, és ahol szabadárkategóriák vannak, ott majd kiala­kul a megfelelő Jövedelmezőség. Azt Javasolom tehát, hogy a jövedel­mezőséget befolyásoló, vagy az egész szolgáltató tevékenységet szim- patiku3abbá tevő semmiféle központi te intézkedésre ninc3 shükség. Az a lényeges differencia, amely az árutermelő és a szolgáltató te­vékenység között jövedelmezőség szempontjából megvan, 2-3 év alatt nagyrészt kiegyenlítődik. Még egy dologgal foglalkoznék. A 4. oldal első bekezdésében utalás van arra, hogy szabályrendeletet hozna létre az osztály a szolgáltató fiókok meg­szüntetésének eljárását szabályozó céllal. Ahogy gazdasági mechaniz­musunk keretein belül általában nem helyes központilag szabályozni részletkérdéseket, pl. az árra vonatkozólag, ugyanúgy a fiókok meg­| j ^ J ^ - 1 * -rp

Next

/
Oldalképek
Tartalom