1968. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
0 - 3 - j szerepet: játszik az érintett fiatal szülők egy részénél a lakás- éc egyéb problémákkal kapcsolatos helyzet, auoly a nagyszülőkkel./más rokonokkal/ szemben bizonyos függőséget eredményezhet. Megfigyelhető az érdekeltek körében bizonyos mértékű közömbösség is, amit. jól mutat, hogy - az 1967-cs adatokat figyelembe véve - 12,428 volt az olyan születések száma, ahol sora ünnepélyes névadásra, sem egyházi szertartásra nem került sor. Ennek kapcsán mutatunk rá arra, hogy a családi események és ünnepségek közül a névadás az, amelynek szervezése talán a legnagyobb nehézségbe ütközik. Mig ugyanis a házasságkötés és a temetés kötelező állami aktusok, amelyeknek lebonyolitácáról feltétlenül gondoskodni kell, addig a névadással kapcsolatosan ilyen - as anyakönyvezésen túlmenő - ünnepélyessé tehető aktus lebonyolítására hivatalból nem kerül sor. Ezért tehát az elért eredmények valóban a családi ünnepségek iránti igényen alapulnak. Fontos a névadó szülők helyzete, szerepének vizsgálata is. Az egyházi szertartásoknál érintett "kereszfcszülők" elsősorban a szülők rokoni köréből kerülnek ki, a gyermekekhez többnyire szoros kapcsolat fűzi őket. Ez kapcsolataik tartalmát a jövőben is meghatározza. Ezz#1 szemben a névadásnál szerzett tapasztalatok alapján néhány kivételtől eltekintve, név#;dó szülőnek nem rokont, közvetlen barátot, hanem a szülők munkahelyi vezetőit kérik fel, akik - annál is inkább, mert rendszerint már több gyermek névadói - szükségképpen.nem tarthatnak a gyermekkel rokonihoz hasonló kapcsolatot. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a névadó szülők szerepe gyakran csak magára a névadás aktusára korlátozódik. Mindemellett.eredményekről, helyes kczd'emónyesésékről is beszámolhatunk. I 00 | L: ~J ****** * —*:v '-#110
