1968. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
132
- 2o fokot és árumennyiséget veszélyezteti. Ennek a végiggyllrUzése azután az, amit Kisléghy elvtárs emlitett, hogy sem a kiskereskedelem, sem a nagykereskedelem nem tud venni hitelhiány miatt. A következmény végül is az iparnál csapódik le, bár azt is meg kell mondanom, hogy elsősorban éppen a Tervhivatallal vannak olyan problémáink, hogy az ipari termelési kapacitás szerkezete nem felel meg a fogyasztói igényeknek. Általában mondom ezt. Leegyszerűsítve tehát: nagyon sokszor úgy van, hogy ipar termel ugyan, de termékei nem korszerűek, nem divatosak, nem eladhatók és a kereskedelem azért nem veszi meg őket. Már pedig nyilvánvaló, hogy a kereskedelemnek kell az iparra visszahatnia. A ruházati árakról talán még annyit, hogy nem jók. Az árarányok a fő anyagcsoportokban - vegyesiparcikkek, ruházat, élelmiszer - közismerten nem megfelelők. Ez az a téma, amelyre az uj mechanizmussal összefüggésben számos utalás történt, hogy tényleg lo-15 év kell ahhoz, hogy a megfelelő árarányok kialakuljanak, bár a ruházati árak általános és nagymérvű csökkentésére nem kerülhet sor, mert ellentételként más termékek árának az emelésével kellene ellensúlyozni. Végezetül szeretném megköszönni a tisztelt végrehajtóbizottságnak az elhangzott elismerő szavakat. Megerősítenek bennünket abban, hogy eddigi szemléletünk, az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontunk helyes volt és további munkánk tekintetében is ösztönzést adnak. Elnök: Javasolom, hogy a jelentést eredeti formájában fogadja el a VB. Néhány dologra azonban fel kell hívnunk önmagunknak és a kereskedelmi osztálynak a figyelmét. Meggyőződésem, hogy a vállalatok fejlesztési alapjának acoumulálása nem zárul le azzal, hogy Kovács elvtárs meggyőzzön bennünket arról, hogy 60 millió a reális alap. Tovább kell vizsgálni egyrészt az alap képződésének az útját, másrészt, növelésének a lehetőségét, pénzügyi szerveinkkel együtt. A kommunális alaphoz hozzányúlni nem engedünk, senkinek sem adunk tehát a kommunális Án 'l L /U/ • j te ! 1
