1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
73
1 _ U, üiifiÜHMff * © * -MZSp I I- 19 közöttük létrejött szerződésnek tartási szerződésként jóváhagyását kérik olyankor is, amikor az - tartalmánál fogva - nem felel meg a törvény rendelkezéseinek. Ilyen esetekben az államigazgatási szerv a jóváhagyást megtagadja, amivel a birósági gyakorlat egyetért, A birósági gyakorlatban felmerült az a kérdés is, hogy amikor a felek között létrejött szerződés tartási szerződésként nem, ellenben életjáradéki szerződésként fenntartható és jóváhagyható lenne, az államigazgatási hatóságnak módjában állhat-e a szerződést életjáradéki szerződésként jóváhagyni olyankor, amikor a felek az ilyenként jóváhagyást nem kérik. Az államigazgatási szervek ilyen esetben osak a tartási szerződés jóváhagyása tárgyában foglaltak, mégpedig nemlegesen állást. Ennek az álláspontnak a törvényességét a birósági jogalkalmazás megerősítette. A tartási szerződésnek életjáradéki szerződésként jóváhagyására osak akkor van mód, amikor a felek másodlagosan ilyen kérelmet is előterjesztenek. A birósági gyakorlat hangsúlyozza, hogy ilyenkor a feleket oél- szerü figyelmeztetni arra, hogy a nem tartási, hanem életjáradéki szerződésként jóváhagyott szerződés a lakás bérleti jogának megszerzésére nem vezethet. A birósági tapasztalat szerint az állam- igazgatási szervek megtagadják a tartási szerződés jóváhagyását olyankor, amikor a tartásra kötelezett személy nem rendelkezik olyan jövedelemmel, amely a vállalt kötelezettség fedezésére elegendő. Ezeknél a t ényállásoknál a szerződő fél kötelezettségének teljesítéséért harmadik személy, rendszerint a szerződő fél szülei vagy más hozzátartozója kezességet, felelősséget vállal. Az államigazgatási szervek álláspontja szerint e célra harmadik személy által nyújtott anyagi támogatás, szolgáltatás figyelembe nem vehető. A tartási, életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásának megtagadása miatt indult perekben eddig kialakult birósági gyakorlat elemzésével az állapítható meg, hogy eseti kérdésektől eltekintve az államigazgatási szervek és a bíróság gyakorlata már most egységes, A szerződés jóváhagyását megtagadó államigazgatási határozat hatályon kivül helyezésére aránylag ritkán kerül sor. V. j » A lakásügyi vitákban az államigazgatási szervek és a bíróságok a maguk gyakorlatát huzamos i- dő óta hatályban lévő olyan jogszabályok alapján folytatják, amelyek rendelkezéseinek értelmezésére a Lég1 ' |
