1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
56
l 1 a- 2 róság feladata abban áll, hogy a törvénysértő államigazgatási határozat hatályon kivül helyezésével és az államigazgatási szervnek uj határozat hozatalára utasításával utat nyit arra, hogy az államigazgatási hatóság uj, a jogszabálynak megfelelő határozatot hozzon. Az államigazgatási törvény 1957, október 1 óta, tehát több mint 10 éve van hatályban. Ennek folytán az általa nyitott birósági ut eredményei, kihatásai ma már megfelelően értékelhetők. Az államigazgatási törvény hatásának, -e- redményének tekinthetjük, hogy az államigazgrcási határozatok színvonala mind a jogszerűség, mind az érdemi döntés kidolgozása szempontjából igen nagy mértékben javult. Különösen a lényegesebb ügyekre és a másodfokú határozatokra áll ez a megállapítás. Megszűntek a többnyire rosszul vagy hiányosan kitöltött űrlapokon /blankettá- kon/ közölt, indokolást egyáltalán nem, vagy osak formálisan tartalmazó határozatok. Az elmúlt tiz év fejlődésének eredményeként a birósági gyakorlat az állam- igazgatási hatóság részéről nyilt tűi/énysértéssel már I egyetlen esetben sem találkozik. Az államigazgatási perekben most már a jogszabály helyes értelmének meghatározása vitás a felek között. Az egyes államigazgatási határozat-csoportok peres kérdéseivel foglalkozó későbbi fejezetekben a fejlődés vázolására még visszatérek. Ezúttal - az elmúlt több mint tiz év fejlődésének eredményét általában értékelve - azt boosáthatom előre, hogy ehhez mind a birósági, mind az államigazgatási gyakorlat hozzájárult, A birósági ut megnyitása nagyobb megfontoltságra, körültekintőbb eljárásra késztette az államigazgatási szervek ügyintézőit. Ezt mutatja például az a tény, hogy az adó- és illetékügyekben hozott határozatoknál - még másodfokon is - jogi alapossággal és részletesen indokolt a határozat a kivetés jogalapja tekintetében. Ezzel szemben az összegszerűség kérdésében - amely biróság előtt már nem támadható - a határozatok indokolása sokkal hézagosabb, kidolgozatlanabb. Kedvező hatással volt a birósági ut az államigazgatási jogalkotásra is. Példaként említhetem meg, hogy az adók kivetéséről és kezeléséről szóló jogszabály pontatlan rendelkezéseket tartalmazott az e- gyetomleges adófizetési kötelezettség megállapitása i kérdésében. Gyakori eset volt, hogy a feleség /volt feleség/ a férjjel / volt férjjel/ szemben évekkel korábban l kiszabott adótartozásról akkor szerzett tudomást, ami] kor a fizetését letiltották, vagy a lakásán foglaltak, A perekben a feleségek /volt feleségek/ rendszerint azzal érveltek, hogy már a kiszabás idején sem éltek közös háztartásban a férjjel /volt férjjel/, tehát az e- gyotemleges fizetési kötelezettség nem áll fenn. A birósági gyakorlat a törvényesség érdekében vizsgálat t J I | • **, ra*. .4®
