1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
454
! j - 3 - ^ j lehetőleg helytörténetilcg is összefüggésben álljon a névadó személy élettovékonységével, vagy - ha ez nem volt megoldható - az utca jellegében alkalmas legyen a személyről való elnevezésre. Ez utóbbi szempontból főként a lakótelepek közelségében, a munkás- mozgalmi hagyományokkal rendelkező kerületekben lévő utcaneveket vettük figyelembe. Másoldalról viszont szemelőtt tartottul az utcaelnevezések rendezésének általános alapelveit. Ezért elsősorban a többszörös utca- elnevezésekből, sorszámozott, névtelen utcákból eredő lehetőségeket használtuk fel. így javaslataink túlnyomó része egyben az utcaelnevezések rendezését, a tájékozódás megkönnyitését is célozza. , K/A*. Előterjesztésünkben foglaltaknak megfelelően javaslatainkat h következőkben terjesztjük élő.* : • I. Ovtóbori őszirózsás forradalommal kapcsolatos utcaolnovczésck A Il.ker. Kovács utca II.kor. Bölöni György utcának legyen elnevezve. A .javaslat indoka: a/ Bölöni GvŐrgy 1882-ben született, iró, újságíró, Kossuth- *> dijas volt. 19o3.-bon ismerkedett meg Ady Endrével. 1906.- tól a Népszava, majd a Magyar Nemzet, a Világ szerkesztőségében dolgozott. írásaival résztvett az 1918-19-es forradalom előkészítésében. A Tanácsköztársaság alatt diplomáciai tevékenységet végzett, majd Becsben vezette az emigránsok könyvkiadóját. Bukaresti, bécsi, berlini emigráció után 1923»-ban Párizsban telepedett le, itt irta müveit Táncsics Mihályról s az "Igazi Ady"-ról. Szerkesztője volt a magyar nyelvű Párizsi Hírlapnak. A német megszállás idején a Magyar Függetlenségi Mozgalom egyik vezetője Franciaországban. I A felszabadulás után Magyarország hollandiai követe, majd az Irodalmi Alap igazgatója. 1957.-től az Élet és Irodaion főszerkesztője , az Irodalmi Tanács elnöke. 1959»-ben halt mog, L-----------------J I
