1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
317
fo 2 Előadó: 1967.január 1-től a kijelölési rendszer meg- • szűnt, és a vállalatok a korábbitól eltérően szabadosabban kezelték kapacitásuk lekötését és olyan szervekkel kötöttek szerződést, ahol a munkájukat különböző feltételekkel megkönnyitették. így történt a Csepeli Vasmű és az ÉRDÉRT Vállalattal kötött szerződé* esetében is. Ennek eredménye volt az idegen érdekeltség növekedése a HKI-munkák rovására. Tagadhatatlan, hogy az 1968-ban elért eredmény nem felel meg azon célkitűzésnek, hogy a tanácsi épitőipar kapacitása 50-60 %-ban lakóházfelujitási munkára fordítandó, Jelenleg javulás mutatkozik a 2, és 4.sz.vállalatnál és megvan a remény arra, hogy részben a tulajdonosi ráhatás, másrészt a politikai intenció és felügyeleti irányitás utján a vállalatainkat erőteljesen vissza tudjuk irányítani a felújítási munkákra, az 1968,január 1-én bevezetett ármechanizmus kétféle rendszert állapított meg. Az uj munkáknál a limitációs rendszert, a felújítási munkákra pedig a szabadáras megállapodások rendszerét. Az utóbbiban többféle variáns van, egyrészt a költségvetésekkel képzett szabadáras forma, másrészt pedig a fixár megállapitása valamely kivitelezésre. Az ármechanizmus életbelépésekor a vállalatok nem voltak kellően felkészülve az uj árképzési formákra, de ez vonatkozik a megrendelőkre is. Ennek folytán több probléma adódott és az Igazgatóság már eddig is közbelépett és a jövőben is közbe fog lépni, hogy a kivitelező vállalatok árkalkulációi a megengedett haszon mértékén ne lépjenek túl. Csehik Ferencné veszélyes folyamat indult meg a tanácsi munkák elhárításával. A főváros vállalatokat alapított elsősorban azért, hogy a tanácsi érdekeltségű munkákat - beleértve a fővárosi kerUleti tanácsi és HKI munkákat - el tudjuk végeztetni. A főváros a Kormánytól 1.100 millió forintot kap a lakóházak felújítására, ami a lakóházak jelenlegi műszaki állapotát figyelembevéve kevés, ugyanakkor azonban kapacitás-hiány miatt még ebből az összegből is minden esztendőben megmarad jó néhány millió forint a HKI területén. Ugyanakkor a Fővárosi Tanács által létrehozott vállalatok úgy a régi, mint az uj mechanizmus idején, jelentős mértékben nem tanácsi érdekeltségű feladatokat végeznek el. Fel kell figyelni arra a jelenségre is, hogy amikor a Belvárosban komoly tatarozás! problémák vannak, akkor az épitőipari vállalat szinte tetszés szerinti árat számolhat fel. Ha ez igy megy tovább, akkor a vállalatok meg nem engedett l ---------------J "••"■ft*® ti i ifP
