1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
297
hat-e. El tudom képzelni, hogy a múltra vonatkozóan tudomásul vesszük. Ha viszont mindabban egyetértünk, ami elhangzott, akkor ilyen felmentvényt nem adhatunk, mert ha visszafelé kénytelenek vagyunk is bizonyos dolgokat tudomásul venni, kiderült, hogy ezzel nem nagyon érthetünk egyet. Szépvölgyi Zoltán: A jelentést reálisnak tartom és azt is szóvá kell tennem, hogy a határozatok végrehajtása tekintetében alapvetően pozitiv helyzetet értékel, mert sok dolog van, ami a KB határozatában szerepel olyan lényeges kérdésekben, mint pl. a koncentrálás, a kivitelezési idő csökkentése, amelyekben az állami ipar nem tudott megfelelő előrehaladást elérni, sőt, még romlás is van. Az ilyen vonatkozásban tett intézkedések eredményesek és hatékonyak voltak, előrehaladás van kisgépesitésben és a munkásszállások építésében. Mindezt azonban a mellett jegyzem meg, hogy még nagyon sok megoldandó probléma is van. Mindazt, ami már is felvetődött problémaként, figyelembe kell venni, és intézkedéseket tenni, természetesen a gazdáságirányitási rendszerrel összhangban. Intézakedni kell azért, hogy vállalataink az idegen munkák számát és terjedelmét ne növeljék, inkább csökkentsék. Tényleg nem elfogadható, hogy sorra visszautasítják a kerületi HKI-k megrendeléseit. Kifogást mindig lehet felhozni, de végül is: kommunist-a vezetők vannak! Szerintem azokkal úgy kell beszélni, hogy elsődlegesen és mindenekelőtt a tanácsi munkák vállalását tartsák kötelességüknek és ne orientálódjanak idegen területre. De azért valami segitséget is kell nyújtani ezeknek a vállalatoknak, ha tudniillik még most is az a helyzet, hogy a tanácsi építőipar bérezése alacsonyabb, mint az államié. Miért dolgozzék egy épitőipari munkás itt, és miért ne menjen el az állami építőiparba?! Tudom persze, hogy ezt egyik napról a másikra megoldani nem lehet, vagy legalább is gyorsan icm lehet, de végül is ebben is előbbre kell jutnunk és a béreket egy szintre kell hoznunk. Ráadásul a tanácsi építőiparban dolgozók munkájához nagyobb szakmai ismeretekre is van szükség. Ezt tehát napirenden kell tartani és kérni kll az állami szervektől, hogy ezt a tényezőt is vegyék figyelembe. Szerintem ezt is meg kellene Vf j L~ -J i " “i l 4 - 54 -
