1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

257

- 18 F a j k o s Aladárné dr.: lassan már nagyon nehézzé válik az utcabizottság munkája. Szükség lenne a Végrehajtóbizottság elvi állásfoglalására, hogy ha alternativ formákban is, de megfelelő javaslatokat tudjunk adni a Végrehajtóbizottság elé terjeszteni, hogy ezzel megkönnyitsük a Végrehajtóbizottság munkáját. Eddig mindig a Végrehajtóbizottság— bán hallott irányelveket igyekeztünk követni. Az utcáknak

f : •

egyes személyekről való elnevezésével nagyon takarékoskodunk, csak a legszükségesebb arányban teszünk ilyen javaslatot, a művészet, a munkásmozgalom vagy a politika területén mükö- dött személyiségeknek csak egy kis töredékéről nevezünk el utcát, mert nem ez a fő mutatója annak, hogy az utókor hogyan értékeli. Legalábbis az eddigi elvek szerint mindig azt hangsúlyoztuk, hogy az utcaelnevezésnek elsősorban irányitó funkciója van és főként a helytörténeti jelleget kell szem előtt tartani. A forradalmi évfordulókkal kapcsolatban merült fel az az igény, hogy egyes személyiségekről utcát nevezzünk el, igyekeztünk megfelelő utcákat keresni aszerint, hogy az illető hol lakott, hol dolgozott, hogyva valahogy kössük össze a kettőt. Most az a kérdés, hogy változatlanul ebben az irányban tegyünk-e javaslatokat vagy pedig ettől függetlenül inkább csak a lehetőségeket nézve, hogy milyen területen van még el nem nevezett utca, hogy inkább az utóbbi irányba menjünk. Ezek a viták ugyanis még sokkal bonyolultabban a zajlanak le mindig az utcaelnevezési bizottságban, tehát valamilyen támpont kellene számunkra, hogy milyen irányelveket kövessünk, hogy minél kevesebb javaslatunk kerüljön le a napirendről, legyen elodázva hetekig, hónapokig. Ilyen szempontból Szakasits Árpádnál azt néztük, hogy

lir J

aWMtP 9 •

I

i