1968. július 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

163

I- 15 ­helyiséget,- és akkor jönnek a kisiparotok azzal, hogy va­jon azért igényelték ki a helyiséget, hogy egy-két eszten­deig ott ne legyen termelő munka? Itt van a kérdés léryege* Az uj iparengedélyt kérőknél meg fogjuk vizs­gálni, hogy milyen felszerelésük van, és hogy valóban meg­legyen a felkészültségük ahhoz, hogy produktív munkát végez­hessenek. Igaz Sándor! Elnézést kérek azért, hogy má­sodszor szólalok fel, de közben felmerült néhány elvi prob­léma. Az, hogy kisipar- politikát tudjunk folytatni, szoro­san összefügg az adóproblémával. Ezért látott napvilágot a kormányhatározat. Ezt azért vetem fel, mert ebben a tekintet­ben őszintéknek kell lenhünk, mert különben nem tudunk előre­haladni. Ott voltam a KIOSZ választmányi ülésén, ahol azóba- került az, hogy egyes kisiparosok jövedelmüknek csak a felét vallották be, amire azután duplájára felemelték az adójukat, és nem volt tiltakozás. Egyetértek azzal, amit Sarlós elvtárs felvetett, hogy reálisan kell az adót kivetni. Nagy hiba, hogy a pénzügyi igazgatás, ós általában az igazgatási szervek nem dolgoztak ö8sze, mert vagy előre vannak, vagy le vannak ma­radva, - d e a tevékenységük nincsen koordinálva. Elmondtam, hogy pl. a legforgalmasabb kerületekben lo.ooo forinttal csök­kent az egy főre eső adóátalány, a szegény kerületekben pedig emelték az adót, - és erre csodálkoztunk, hogy sokan vissza­adják az iparengedélyüket. A Politikai Bizottság határozata értelmében kell rendezni ennek a rétegnek az ügyét. Pontosan ki kell dolgozni, hogy mit akarunk. Mi komolyan akarunk segíteni, és azt kérjük, hogy a három szerv szorosan dolgozzon össze. L- ■ tol JÉŰEtm *' *aS'Í'fSib$

Next

/
Oldalképek
Tartalom