1968. július 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

154

i i Kezdjük mindjárt ott, hogy ha ez egyszer "művész" sé­tány, akkor miért van ott mondjuk Táncsics? Nem igaz az, hogy ha valaki Magyarországon Táncsics Mihályra emlékezik, akkor el­sősorban irói tevékenységére gondol 03 nem politikusi ténykedésé­re.Ezt én képtelen vagyok elhinni. A közfelfogás- legalábbis az én tudomásom és ismereteim szerint - nem tekinti Táncsicsot olyan irodalmi alaknak, hogy ő a nagy költők és irók között sze­repeljen. Ide tehát semmiképpen sem illik bele. Sokkal inkább ilieneic ide az építőművészek. I Ne fogadjuk el a 2.sz. mellékletet sem, mert vitat- ható, hogy ezek kerüljenek-e ide,vagy mások. Ezeknél a javaslatoknál mindig az a furcsa, hogy nincs itt a megfelelő szakmai szövetségek véleménye arről, hogy ezeket kellene-e csinálni. Az indokolások sem rettentő jók. Mert pl. Petőfi Sándort 74-re tervezik, halálának 125. évfordulójára. Holott sokKal egyszerűbb lenne 73-ra, születésének 150. évfor­duló jára.Miért a halálát kell ünnepelni, miért nem a születését? Miért al25. évfordulót és miért néma 150. évfordulót? Elvben fogadjuk el, hogy egyetértünk vele- mondjuk is ki határozatilag -, hogy az építőművészek szobrait feltétlenül be kell állítani és egyeztetni kell a Népművelési Osztállyal, az összes felállítandó szoborra vonatkozó nézetet. I Nem kell mindig kitalálni valamiféle évfordulót, de ha kitalálunk, akkor már valamilyen reálisat találjunk ki. Afah L :z: J- 35 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom