1968. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
I j totósét, nőm tervezik, sőt a vállalatnál megrokkantbeteg dolgozóik további foglalkoztatását, lehetőleg az ólért kereseti színvonal mellett biztositjók, ./Est bizonyltja az is, hogy 1968 V. 15-ig csak öt segélyezési igény volt./ Munka- viszonyban nem álló - és nyugellátásban sem részesülő’- csők ■ kent munkaképességű munkavállalók felvételétől ugyanakkor általában elzárkóznak azzal az indokolással, hogy saját dolgozóik foglalkoztatása is gondot jelent. III. A munkaerőigény alakulásának tényezői. L munkaerő helyzetet befolyásoló tényezők hatását vizsgálva, arra a megállapításra jutottunk, hogy a munkaerőigény egy része reális, elfogadható, de egy másik része indokolatlan, és ezért torzítja a valóságos helyzetet. A munkaerő igény növekedésének elfogadható okai a következők:- a termelés növekedéséhez szükséges, - annál kisebb arányú - uj munkaerő szükséglet /általában a termelés növekedését 8o /-bán termelékenységgel koll fedezni/;- a gyermekgondozási segélyben részesülők pótlása miatti igények;- központi intézkedésre végrehajtott termelő beruházások 10:- szám igénye, /pl. a jármüprogram keretében IKARUS Karosszéria ós J'rmügyár és Vörös Csillag Traktorgyár jelentős fejlesztése és ezzel kapcsolatos létszámigénye./ Irreálisnak tartjuk az igények egy .jelentős részét, mert tapasztalataink szerint :- a vállalatok termelési terveiket - létszámhiány ellenére is teljesitik;- a belső tartalékok feltárása, a racionális munkáérőgazdálkc-- dls irányába tett vállalati intézkedések, sok esetben nem kielágitőek /jól példázza a kiaknázatlan lehetőségeket, he,;;I i g I I L ~~- 6 -
