1968. június 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
101
I A fejlesztési alap helyes felhasználásában, valamint a társadalmi munka szervedéseben jelentős tevékenységet fejtett ki a Végrehajtó Bizottság, a tanácstagok, valamint a lakóbizottságok. Ennek a nagy összefogásnak a XI. kerület viszonylatában - bizonyításként - egy-két kiemelkedő létesítményét említjük meg. Ilyen volt pl. a Feneketlen tó környékének rendezésére irányuló hatalmas társadalmi összefogás, a Lágymányosi Vásárváros ós a Jubileumi Park területén végzett előzetes területrendezési munka. És ilyen most - bár kisebb volumenben -a külső területek járdaépitósi ós vizcsőfekte- tósi akciója. A Tanács saját, valamint intézményei és egyéb szervei működését és fenntartását éves költségvetési keretből biztosítja. A fejlődést messzemenően szemlélteti, hogy 1950- hez viszonyítva az intézmények száma háromszorosára a költségvetés összege csaknem kilencszeresére emelkedett. A beszámolónkban említett fejlődés ós tények; niht a kerület alapvető települó&-területi, népességi, termelési- gazdasági, kulturális ós egészségügyi adottságai jelentős mértékben kihatnak a helyi tanácsszervek tevékenységére*. Ezek az adottságok részint meglehetősen sokrétűvé teszik a kerületi Tanács működési körét ós irányát, másrészről ezek az adottságok számottevő módon járultak ós járulnak hozzá a főváros, sőt az egész ország összteljesítményeihez© A tanácsi munkának ós demokratizmusának lényeges kérdését képezi a tanáosszorvek ós a lakossóg általánosságban vett közvetlen kapcsolata, valamint a tanácsi tevékenység belső, a választott szervek és a hivatali apparátus közötti viszonyban megnyilvánuló demokratizmus. A kerületi Tanács, mint testület, a kerületben jelentkező és szükségesnek Ítélt célkitűzéseket és problémákat mindenkor napirendre tűzte, megtárgyalta - és a leheLj tó j- 14 -