1968. április 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
368
I I A háztartási, vegyi, kozmetikai és egyéb vegyesiparcikkeknél /beleértve a tartós fogyasztási cikkeket is/ a rögzített áriormájú cikkek csupán 7 %-át teszik ki a forgalom értékének, 5o %-a viszont maximált, 22 %-a pedig a limitár kategóriájába tartozik. A forgalom 21 %-át kitevő szabadár főleg a porcelán, kerámia, üveg és müanyagárukra, papíripari termékekre és irodaszerekre, játék, óra- ékszer, fotóoptika, sport és hangszerekre, továbbá háztartási, vegyi cikkekre, butorfélekre és a vas- műszaki cikkek kb. 6o-7o %-ára terjed ki. A tüzelő és építőanyagok ára lényegében teljesen kötött. A szilárd tüzelőanyagok rögzitett, a tűzifa pedig maximált áron kerül eladásra, és as építőanyagok forgalmának is csak lo %-ánál /faipari termékek egyrészénél/ érvényesül szabadár. Az uj vendéglátó ipari árrendszer is az I-IV. ©írformára épül fel, de itt az árformák általában nem a fogyasztói árakat határozzák meg, hanem - az üzletek osztálybasorolásától függően - a vendéglátóipari haszonkulcsok mozgási lehetőségeit szabályozzák. Ételféléknél maximált, limit és szabadár forma érvényesül. Ennek megfelelően a nyersanyagérték után megállapított és az osztálybasorolástól függő haszonkulcs a IV. osztályú üzletelőiéi maximált, a II-III. osztályuaknál felfele Ö-13 %- bán limitált, az I. osztályú és osztályon felüli üzletelőiéi pedig az un. irányhaszonkulestói a vállalatok saját hatáskörükben eltérhetnek. Hasonló árrendszer érvényesül az italoknál is. A nagykorés- I kedelmi árra megállapított vendéglátóipari haszonkulcs a IV-III. és II. osztályú üzleteknél felfele álsalában 5-lo P ban limitált /sörnél a IV. és III. osztályú üzletekben, asz- i tall boroknál és égetett szeszesitaloknál pedig csak a IV. osztályú üzletekben maximált/, az I. osztályai és osztályon felüli üzletekben pedig vállalati elhatározástól függően szabadon mozgó. b J * -»• -«®
