1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

8

I jelentkezik. A tevékenység részben a több szerv által fenn­tartott kulturális intézményekben /művelődési otthon, könyv­tár, mozi, muzeum. színház/, részben pedig intézményeken ki­vül /tömegszervezetekben, üzemekben, vállalatoknál/ folyik. E tényező egyrészt segiti a népművelés tartalmi-formai gaz­dagodását, másrészt nehezíti az anyagi és szellemi erők össze­hangolt működését, az irányítás egységét, A sajátosságok körébe tartozik az is, hogy a fővárosi népmű­velés a függetlenított népművelők nagy számára és a társadal­mi népművelők tömegére épül. Több ezer azoknak a száma, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül működnek közre a népművelés különböző területein. Alapvető szerepe von a különböző tömegkommunikációs eszközök elterjedtségének. A televízió nézők számát tekintve ugráaezerü a fejlődés. /1960-ban a családok 9*4 %-a, 1967-ben 50 %-a ren­delkezett televízióval,/ A 627.000 előfizető azt jelenti, hogy a fővárosban csaknem minden családnál: van rádiója. Növekszik az újság és folyóiratolvasók száma, A napilapokat 1967-ben naponta 600,000 példányban, a folyóiratokat megjelenésenként 393*000 példányban vásárolták, I. A fővárosi népművelés', működésének rendszere A/ A népművelés ágazatai 1,/ Tudományos ismorettorjeszté;S A többszektoruság szemléletesen nyilvánul meg a tudo­mányos ismeretterjesztés torületón. E tevékenységben állami és tömegszervezetek /szakszervezetek, KISZ, Hazafias Népfront, Vöröskereszt, METESZ stb./ egyaránt résztvesznok. A TIT Budapesti Szervezető a különböző szervek tudományos ismorettorjesztósi tevékenységét előadók biztosításával, tematikák összeállításával, az ismerettárjosztés módszertanánál: kidolgozásával segi­8 [L J- 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom