1967. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
95
l- 21 A helyi bevételek - az MSZMP irányelveinek megfelelően - a jelenlegihez képest lényegesen növekednek. A helyi bevételi források nagyságát - az általános érvényű központi szabályozók keretében - a tanácsok saját maguk határozzák meg. A lakossági községfejlesztési hozzájárulás a fejlesztési alap egyik legsajátosabb bevételi forrása. Ez jelenleg is meglévő forrás és ez idő szerint azok fizetik, akik általános jövedelemadó vagy házadé fizetésére is kötelezettek. A hozzájárulás tételesen /évi 50-300 Ft/, vagy százalékosan /a jövedelemadó 20 %-a/ kerül megállapításra. Községfejlesztési hozzájárulást a bérből és fizetésből élők továbbra sem fizetnek. A kerületi tanácsoknak azonban lehetőségük van arra, hogy a kivetett községfejlesztési hozzájáruláson felül - a lakosság külön igényeinek kielégítése érdekében - a kerület önként vállalkozó minden lakosától további hozzájárulást szedhetnek. A kommunális adó a fejlesztési alap uj bevételi forrása. Funkciója, hogy anyagilag elősegítse a helyi - főleg kommunális - fejlesztési célok megoldását. A kommunális adót- valamennyi ipari, épitőipari /tervezőintézetek is/ vállalat,- a kereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok,- a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek,- a földmüvesszövetkezetek, fizetik, fejlesztési alapjukból. A kommunális adó alapja a munkabér és mértéke 2 %. Azoknál a vállalatoknál, melyeknél a kifizetett munkabér a lekötött eszközállomány meghatározott mértékét /%-át/ meghaladja, az adó mértéke 2 %-nál alacsonyabban állapítható meg. /Pl.: ■ 1 - 1,5 %/ Az adó mértékét 5 évenként kell megállapítani és a befizetésre kötelezettek félévenként fizetik, működésűk eredményétől függetlenül. ?r L ------—J ti s&éMMW » #«&■■»**■■■ *amw
