1967. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
92
) \ ü U fetó V'rófe * ;"j r- ,. ' # 4 # i- 18 A tanácsok tartalékukból a költségvetés 2-4 %-ának megfelelő' összeget a Végrehajtó Bizottság döntésétől függően, kizárólag költségvetési célokra használhatják fel, mig az ezt meghaladó tartalék összegét a fejlesztési alapra átcsoportosíthatják. A költségvetési bérgazdálkodás A tanácsok /:fővárosi és kerületi:/ önálló bérgazdálkodásra jogosultak. A munkaerőkkel történő rugalmas gazdálkodás feltételeinek elősegítése érdekében csak a költségvetésben meg- határozott béralapot kötelesek betartani. A béralap betartó- sa mellett engedélyezhetik az átlaglétszámnál több, vagy kevesebb dolgozó foglalkoztatását. Önálló bérgazdálkodást a fővárosi és kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak előzetes hozzájárulásával, a jelentősebb gazdálkodó intézményeknél is lehet engedélyezni. A Fővárosi Tanács béralapját az Országgyűlés, mig a kerületi tanácsok béralapját a Fővárosi Tanács határozza meg. Az intézmények béralapját az illetékes tanács állapítja meg, fi- gyelembevéve az egészségügyi és kulturális intézmények béralapjainál a szakminisztériumok irányelveit is. Az elért bérmegtakarítás egyrésze a következő évben a dolgozók jutalmazására is felhasználható, illetőleg az eszközök takarékos és hatékony felhasználásának biztosítására céljutalom tűzhető ki. Felújítás A költségvetési szervek állóeszközeinek felújítását közgazdasági alapokra kell helyezni. Ennek érdekében az állóeszközök után megállapított amortizációs kulcs /: felujitási hányad :/ alapján kell a felújításokat a fenntartási költség- vetésben előirányozni. A felújításra előirányzott összegezi 2~ I ti üí!& -m&MMW 11 mi-■§
