1967. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

232

- 5 ­beépítését párhuzamosan veszi figyelembe. Nz viszont a fentiek ismeretében most már elkerülhetetlenné te­szi uj lakóterületek kijelölését. B. Iparterületek Az általános terv 36oo ha ipari területet jelölt lei, ebből azonban csak 2oo ha volt tartalékként kezelhe­tő beépítetlen terület. Nz a 2oo ha is részben kis egységekből tevődött össze, részben pedig építkezés­re alkalmatlan területeket /bányagödrök stb./ tartal­mazott. Az iparterületi igények kielégítése érdekében 1966. évben további 4oo ha uj területet kellott kije­lölni és nyilvánvaló, hogy az általános terv nagyobb távlatában ez a terület is kevés lesz. Nz a megálla- pités annak ellenőre helytálló, hogy a budapesti i- par fejlesztésében az utóobi években egy lényeges for­dulatot sikerült elérni. A szocialista ipar termelési­értéke a fővárosban 196o. és 1966. között 42 %-kal e- melkedetb, de a foglalkoztatottak száma ugyanakkor csak 7 %-kal. Nz az emelkedés is az első években rea­lizálódott ós 1964—tői kozdve az iparban foglalkozta­tottak abszolút száma is csökken. Mindezek eredni, nye, hogy az ország összes ipari dolgozójából 1960-ban 43,1 %, 1966-ban viszont már csak 39*9 % dolgozott Bu­dapesten. Az általános terv készítése időszakában kialakult - elvében helyes - elgondolás, hogy a budapesti ipar fejlesztésének mérséklését az ipartexületi lehetősé­gek korlátozásával is elő kell segitoni, a gyakorlat­ban számos iparterületi problémát eredményezett. Megállapítható, hogy az elmúlt években lebonyolított itt­Lz J # --^a® • ? : ' 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom