1967. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

17

i

í- 3 9

V

i

Fonti körülmény, moly valójában az általános terv keretein belül létrejött feszültséget mintegy előre jelezte, lényegében az alábbiakra vezethető vissza;

le/ Az általános terv a koncentrált lakásépítés telepítési koncepcióját három telepítési kategória keretén belül alakította ki:

a./ beépítetlen területekre tervezett telepítéssel;

b./ elavult városrészek rekonstrukciójával?

c./ a közigazgatási határon kivüli alvóvárosok építésével.A 6o-as évek első időszakában Budapest népessége az előre feltételezettnél lényegesen gyorsabb ütemben növekedett.így a lakásellátottság aránytalan mértékben romlott, ezért a meglévő lakások bontására, tehát városrekonstrukcióra nem kerülhetett sor. Mindezek következménye az általános tervben kijelölt és beépítetlen épitési területek teljes felhasználása lett.2./ A hagyományos épitőipari kap'citás elégtelenségére való tekintettel a Kormány több házgyár beszerzését határozta el.

Ez az épitési technológia fokozott mértékben oly összefüggő és nagy kiterjedésű beépítetlen területek kijelölését követeli meg, amelyek az előző pont szerint az általános terv kere, tén belül már nem állanak rendelkezésre, illetve csak teljes városrekonstrukció esetén, igen magas szanálással biztositha- tók.3./ Az alvóvírosok létesítésével kapcsolatban utóbb egyöntetűen kialakult az a vélemény, hogy ezek létesítése gazdasági, műszaki és társadalmi szempontból egyaránt célszerűtlen. Az általános terv koncepciója szerint tehát az ezekben telepíteni tervezett mintegy 4o.ooo lakás építése számára ugyancsak a

l x közigazgatási határon belül kell megfelelő területet biztositani. 4./ A IV. ötéves terv előkészitő munkál-tai keretében megindított demográfiai tanulmányok alapján megállapítható, hogy Budapest lakósságának családnagyság szerinti megoszlása az 1958-60. .•

! /------i

• BMP * ■■■*&»