1967. november 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
209
I í orvosok közvetlen irányitása a rendelőintézethez került, a ron- ’dolőintézot viszont beszámolási kötelezettséggel tartozik a kerületi egészségügyi osztályvezetőnek.- Az ogyes konkrét problémák rendezése, mint például a János-kór- ház egyes bolosztályainak munkája, az éjszakai ügyelet rendezése), egyes szakrendelések szakmai és munkaerő hiány osságai,stb. A vezetőkérház közvetlen irányitása a Kórházi ellátásban erősödött, viszont azok a kerületek, amelyek kórházzal nem rendelkeztek, vagy kórházuk csak néhány osztályra tagozódott, az Igazgatói Tanácson keresztül érvényesíthették a korületi lakosság érdekeit, hatáskörük a kórház irányításában lényegesen növekedett. A kisérlet tapasztalatai azt mutatják, hogy az Igazgatói Tanács alkalmas szerv a kerületek közötti szükségos koordináció elvégzésére . Mindaddig, amig a szervezési osztály vezető nélkül működött, a vezetőkérház nem tudta megfelelően összefogni a rendelőintézeti igazgatókat és az üzemegészségügyi hálózatot, ezért ogyidoig a kerületi egészségügyi osztályvezetők, a rendelőintézeti igazgatók és a torüloti üzemi főorvos közvetlenül is fordultak a Fővárosi Tanács egészségügyi osztályához. A régi gyakorlat és szemlélet miatt többször előfordult, hogy a fővárosi egészségügyi osztály is közvetlenül kereste meg a rondolőintézoti igazgatókat, megkerülve a vezetőkórház igazgatóját. 3z az utóbbi időben megszűnőben van. Az Igazgatói Tanács hatékonyabb munkáját mégjobban elősegítené, ha a korületi olnökholyettosok is részt vennének az általuk fontosnak tartott napirendok vitájában# Ezzel a döntéshez szükséges idő megrövidül. Az Igazgatósági Tanács pozitiv tovékonysége ellenére ogyes kerületi Végrehajtóbizottságok részéről a kísérlettel szemben több- kevosobb fenntartással is találkoztunk. így a II.kerület a korületi kis-kórházak egyesítése helyett azok fejlesztését javasolta, hogy alkalmasak legyenek az egész kerület ellátására. Jö°S- ■- • tó-8i
