1967. november 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

19

l Í A lakosság növekedésének legfőbb tényezője a vándorlási nyereség. Ismeretes, hogy jelenleg a halálozások száma meghaladja az élve születések számát, de ezt a folyamatot megfordítja a be- és elköltözők pozitív egyenlege. Budapest munkaerőhelyzete továbbra som nélkülözheti a vi­dékről történő feláramlást, a területi munkaerögazdálkodás adta lehotőségeken belül azonban arra kell törekedni, hogy a munkavállalásuk elsősorban a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok felé irányuljon, ill* ne gátolja a lakosság egyes nehezen elhelyezhető rétegeinek munkábaállitását. ft A vándorlási nyereség 1966-ban 17.ooo fő volt, do tapasz­talataink szerint 196o óta csökkenő tendenciát mutat, A fővárosba felköltöző munkaképes korúak egy részo továbbta­nulási céllal, gyógykezelés miatt, vagy háztartásban mara­dó családtagként érkezik, és ezért a felköltözők munkaerő forrásként teljes egészében nem vehetők figyelembe. A fenti összetevőkből következik, hogy Budapest munkaerő­forrásának növekedése a közeli években várhatóan az évi lo.ooo fő körül ingadozik, ha a megfelelő korcsoportba tar­tozó vándorlási nyereség eléri az óvi 15.ooo főt. A munkaerő forrásba tartozó eltartottal: szénában lényeges változásra nem számíthatunk, mert döntő többségük nem t ud - csökkent munkaképesség, betog, stb. - kisebb részének anyagi helyzete miatt nem koll munkát vállalnia. A főváros munkaerőforrásának mintegy 12,5 %-a a naponta bejáró dolgozó, az iparban és az építőiparban foglalkozta- ^ tott munkásoknál ez az arány 22 %. Bár a mezőgazdaságból ‘ történő feláramlás csökken, do ha ettől ol is tekintünk, a későbbiekben a bejárók egy részének nyugdíjazása forrá­sainkat még tovább szűkítheti. s Ir _j 4- 4 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom