1967. november 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
, , • - te I. A főváros .jolenlogi munkaerőhelyzet ónok főbb vonásai, Budapest munkaerőhelyzetét számos tényező határozza meg, illetve befolyásolja. 1964-től a szocialista iparban foglalkoztatottak száma átlagosan évi o,4 %-os ütemben csökkent, az építőiparban vrézont 1 %-os ütemben növekedett. A termelés és a termelékenység növekedése a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően alakult. 1966-hoz képest ez évben az ipar és építőipar ágasatok létszámváltozása előjelében ós arányaiban megegyezik az előzőekkel, de az Összes foglalkoztatottak száma kis mértékben növekedett. ,*■ 1967 január 1-én a munkaerő-forrásként figyelembe vezet <5 lakosság 93,3 %-a aktiv kereső, amely 7,1 %-kal magasabb aa 196o. évinél, A főváros lakosságának foglalkoztatottsága szempontjából ez a helyzet kétségtelenül kedvező, amellett azonban jelentős problémák is jelentkeznek. A munkaerő kereslet és kínálat közötti közismert feszültséget jól érzékeltetik a területi munkaerőgazdálkodás kialakítására létrehozott Munkaerőgazdálkodási Hivatalok forgalmi adatai, tapasztalatai. Eszerint a munkaerő szükséglet évről-évre növekedik, a hiány túlnyomó része viszont a munkás állománycsoportban mutatkozik, de ezen belül is közel 80 %-ban férfi munkaerő iránt nyilvánul meg. Ezzel egyidejűleg a holybeli lakosság munkára jelentkezése a munkaközvetítő szerveknél 23,5 %-kal csökkent. Különösen nehezíti a helyzetet a vidékiek munkavállalásának csökkenő tendenciája, mert egyes munkakörök betöltése v - főleg nehezebb munkáknál - már évek óta csak vidéki lakosokkal oldható meg. A keroslot-kinálat összetételében fennálló eltérésre mutat, hogy 1967 I. félévében a munkára jelentkezők 56,9 %-a vállalt csupán munkát, vagyis a munkaerő igényeknek csak 26,7 %-át tudtuk kielégíteni, /- j Iu---- -J- 2 4
