1967. szeptember 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

69

; ró , i rylCfU Acdyt // ' v/ft'/ Jjr A XXII. kér. Tanács VB. beszámolója ) a kerület általános fejlődéséről / A kerület általános fejlődéséről reális és áttekinthető helyzet­képet, elemzést nyújtani a kerületi Tanács és Végrehajtóbizottsága szempontjából elsősorban annyit jelent, mint megfelelően felvázolni és pontosan érzékeltetni kerületünk sajátosságait, helyét és szere­pét a főváros egészén belül. / Meggyőződésünk, hogy az uj gazdasági irányitás rendszerének beve­zetése terveink megvalósitását nagyban elősegiti, törekvéseink pe­dig megfelelnek a népgazdasági, a fővárosi ós a sajátos kerületi érdekeknek. Hozzájárulnak továbbá a közéleti aktivitás fokozásához, a jelentkező egészséges lokál patriotizmus fejlesztéséhez. I. A kerület főbb jellemző vonásai A XXII. kerület fővárosunk egyik periférikus munkáskerülefee. amely a tanácsrendszer létrejötte során 1950-ben 3 önálló közigazgatási egységből, Budafok megyei városból, Budatétény ós Nagytétény önálló községekből alakult ki. A kerületek között területi nagyságrendben az ötödik. Szórványos, kertes település, mindössze 37 %-a sürün be­épített. A gyümölcsfa állomány közel 700 ezer darab - főleg őszi­barack. Kerületünk változatos domborzatú ée szép a tájjellege. Levegője és ivóvize egészséges. Az alaceonyfekvósü helyeken azonban jelentős a belvizes terület is. A dombok alatt kiterjedt pincerendszer húzódik - kb. 50 km - amely a kerület második fontos jellegét} borászati, pincószeti és gomba- termesztési hagyományait őrzi. v • •- , • ’l Sok a beépítetlen terület, amely igen alkalmas az üzemek ós a L YjF 7 l QJÍT házak további korezerü telepítésére. v. (o% ~ — ''OT* : _ _ _ ■ _ _ . . ti • -■lítXiBKMW

Next

/
Oldalképek
Tartalom