1967. augusztus 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

140

- 6 - : J í vagy szállás céljára alkalmas épületre, amelyet az uj szállások üzembe állításáig igénybe lehetne vcnni0 Szálláshelyzetünk hát­rányos voltára jellemző, hogy meglévő 4.505 szálláshelyünlc kö­zül 1.776, tehát 40 % IV - V. kategóriájú szállásokon van® Ez azt jelenti, hogy dolgozóink 40 %-a olyan körülmények között van elszállásolva, hogy a minimális követelmények sincsenek biz­tosítva. Ez is szinte behozta’katlan hátrányt jelent a miniszté­riumi vállalatok korszerű, minden igényt kielégítő szálláslehe­tőségeivel szemben. A IV - V. kategória azt jelenti, hogy a szál­lások egészségtelenek /felvonulási épület, alagsor/, nincsenek biztosítva a szociális feltételok /fürdés, étkezőhelyiség, kul­turális igények/, holott a tapasztalat szorint a dolgozók ezeket fokozottan igénylik* A tsz-ek megerősödése és a tsz tagok nyugdijának, családi pótlé­kának rendezése nem utolsó sorban a tsz épitŐbrigádok kivitele­zési jogosultságának kiterjesztése további elszívó hatást ered­ményezett. Ehhoz járul ncg az a tény, hogy a tsz-eknél foglalkoz­tatott dolgozók javadalmazása korlátozva nincsen, A kilépésekre logjollemsőbb adatokat az 1967 II. negyedéről készített 2. sz, tábla szemlélteti, A tanácsi építőipari vállalatok évek óta komoly harcot folytat­nak a munkaerő megtartásáért és növeléséért, a törzsgárda kiala­kításáért. Mindent elkövetnek, hogy az adottságokhoz képest biz tositsák a folyamatos munkavégzést és az elérhető szociális el­látást. A tömeges kilépésok elkerülése végett a vállalatok túl­léptek a részükre megállapított bérkereteket, igy az év első fe­lében obből kifolyólag lcb. 2 %-os bérszint túllépés jelentkezett. A tett intézkedések ellenére is megállapítható, hogy a tanácsi épitőipar fejlesztési' lehetősége, ós a jelenlegi létszám megtar­tása kritikus szakaszba került és határozott, egyértelmű intézke­déssel lehet a kérdést megoldani. Amennyiben megfelelő intézkedés­re nem korül sor, a tanácsi ópi-tőipari igények beleértve a .lakos­ság igényeit is, már 1967-bon csorbát szenvednek, és 1968-ban ki­alakulásra kerülő épitteto-kivitelcző kapcsolat létesítése tekin­tetében a tanácsi vállalatok saját hibájukon kivül hátrányos hely­zetben lesznek a minisztériumi ós egyéb építőipari szervozetekh z képe st0 A tanácsi épitőipar bérszint jának mielőbbi megjavítása és tó l-:------------- J ti . ­* »*> .Uf0

Next

/
Oldalképek
Tartalom