1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

194

I

i- 19 nem oldódott a»eg. Rgyetlen egy probléma nincs az állam életé- ben, ahol ez a gond ilyen élességgel jelentkezik. Csak gyakorlatilag az ő feladatuk annak a 70-80 lakásnak az elosztása. Mégis több ezer igény lévői állunk szemben, akik neip tárgyilagosak, ingerültek és rendkívül elkeseredettek. Ehhez párosul egy olyan helyzet, ami jelenleg is kialakult.

Egyetértek Berényi elvtárssal abban, hogy kellene jogász.

De amint mondani szokták, szegény ember vízzel főz, 1.700 Ft-ért hol van jogász ? De 2.500 Ft-ért is hol van ? Még osztályvezetői fizetésért sem méltóztatik egyetlen jogász -ódajönni dolgozni.

Azt már nem is emlitem, hogy mit jelentenek ennek a jogi következményei, Ha például ügyészi felszólítás \éri, hogy mit jelent ez az ő munkája szempontjából. Évek óta keressük ennek a megoldását. Lehetetlen jogász kapni a Lakásosztályra, de nemcsak az anyagi okokért, hanem jogi következményeiért is. Egyszerűen nem megy a Lakásosztályra dolgozni. Nálunk nincs jogász és ez a probléma évek óta megoldatlan. Nagyon szükséges lenne megoldani.

Talán humorosan hangzik, de ha van valahol olyan probléma, akkor itt valóban van, hogy a Lakásosztályon dolgozó veszélyességi munkakörben dolgozik. Humorosan még azt is lehetne mondani, hogy pótlékot is lehetne a számukra biztosítani, mint ahogyan az közegészségügyi vonalon is történik, azért, hogy valaki kimegy és megnéz valamilyen problémát. Az a napi

"ti©*

idegfeszültség, amely érthetően egyensulytalan állapotba hozza az embereket, odavezet, hogy 4-5 év múlva az itt dolgozó emberek

Ll i J

:.JMW * BP